Mit tegyek, ha a párom már korábban leszögezte, hogy ő nem fogja kimondani soha azt, hogy gyereket akar?

"Hogy én akarom, ő pedig belemegy. Nekem ne belemenjen, hogy "oké". Ez a legrosszabb."

Nem, szerintem az rosszabb, amikor még egy okét sem képes kinyögni valaki, aki egy ember életéért vállal felelősséget. Főleg, ha meggondolja magát, még azt is mondhatja, hogy soha nem mondtam, hogy gyereket akarok. Ez rosszabb. De te tudod.

Az en parom nagyon sokaig halogatta a temat.mindig varjunk meg stb.aztan mi se vittuk tulzasba a vedekezest.fel ev utan terhes lettem.azota o a legboldogabb ;)es azt mondja nem is erti miert halogatta mire vart.pedig meg korai a terhesseg.

Ez sajnos olyan dolog amit nem lehet eroltetni.lehet ha baba lenne orulne de az is lehet hogy annyira meg nem.lehet kell egy kis ido meg mire ki tudja mondani de az is lehet o nem ilyen.meg kell beszelni valahogy.mashogy nem megy.jobb ezt letisztazni ki mit szeretne a masiktol.mashogy nem megy.vagy akkor lesznek olyan esetek mint a tegnapi kell de mar megsem kerdes..

Nem tudom, az miért a legrosszabb.

Nálunk is ez ment 7 évig, hogy most ez miatt ne, most az miatt ne, aztán amikor megvolt minden, és újra felhoztam a témát azt mondta: na jó, legyen. Elsőre sikerült is, most már lassan 3 éves a fiunk. Nagyon jó apa.

És hidd el, nem attól lesz valaki nagyon jó apa, hogy fizikailag a gyerekével él (mindenáron). Ha egy elhidegült (talán még el is mérgesedett) kapcsolatban élnek együtt a szülők, az még rosszabb a gyereknek. Tudod ők nem hülyék, csak gyerekek...

A házasság meg ne egy gyerek miatt jöjjön létre, mert illik, hanem mert 2 ember együtt képzeli el az életét, és össze akar házasodni.

Kicsit érdekesen gondolkodik a párod. És te is.

Azt hiszem, ha a nagy lelkesedésre vársz, soha nem lesz gyereketek. Tudod kevés az a férfi, aki szülés előtt olyan nagyon beleéli magát az apaszerepbe (hát még terhesség előtt).

"a párja mégis bánja, hogy "csak" rábólintott, és innentől akkor már ő is visszacsinálná"

5-ös vagyok. Az első pár hónapban valóban volt a férjemnek ilyen megnyilvánulása, de egyrészt mondtam neki, hogy rábólintott, beleegyezett, másrészt soha egy pillanatra nem fordult meg a fejemben, hogy visszacsinálnám. Mert én akartam a fiam. Inkább azon agyaltam, hogy ha nem tudjuk rendbehozni az életünk, akkor hogy és hol élek majd a fiammal.

Aztán szerencsére túl lettünk ezen a hullámvölgyön, és most már fantasztikus apa, mindenben kiveszi a részét, és a házasságunk is rendben van.