Milyen a szülés? (Lent) )

Érdekes, én terhesség alatt egyszer sem gondoltam a szülésre, nem stresszeltem magam.

Aztán.., amikor ott volt az idő, annyira fájt, és csak fájt, és délutántól másnap reggelig vajúdtam, sírtam, mint egy idióta.

Soha nem gondoltam bele, hogy fájni fog, nem is akartam, végül el sem akartam hinni, hogy mennyire fáj.

Arra gondoltam, hogy ha az összes fogamat húznák, akkor nem kérnék érzéstelenítőt, mert negyed annyira sem fájna.

Jó, minden máshogyan fáj, nem lehet összekeverni, na de még is.

Sokak meg úgy beszélnek a szülésről, mintha nyaraláson lettek volna.

Elhiszem, hogy élmény, mert baba születik..de attól még fáj, akármennyire is mondják, hogy "fantasztikus volt".

Szia!

Érthető a félelmed, de csak ezért ne gondolj örökbefogadásra. Én hasonlóképpen rettegtem a fájdalomtól, nem bírom és kész! Két gyermekem van, mindkettő császárral született. Most várjuk a harmadikat, ő is császáros lesz! Ez sem kellemes! De tudod mit meg nem adnék azért, hogy természetes úton szülhessek??? Akármennyire is féltem és nem bírom a fájdalmat, szerettem volna természetesen szülni! De ez már nem lehetséges! És nagyon sajnálom! Hidd el, hogy ha terhes leszel és érezni fogod "Őt", akkor már nem ez lesz a legnagyobb félelmed, hanem az hogy Neki és Neked se legyen bajod! És a szülés utáni első pillanatban, amikor először a kezedben tartod majd a gyermeked, úgyis elfelejted az egészet! :) (Nekem legalábbis így volt! :) )