Miota terhes vagyok veszekszunk. Annyira tanacstalan vagyok, mit csinaljak?

Probálj nyugodtabb lenni.A hormonok játszanak veled.A babának apa kell.És neked is pár.

Mindenhol vannak nehéz idők.Kitartást.Irhatsz ha tanács kell .priviba

Az valószínű, hogy te is túlreagálod a dolgokat. Én pl. azon biztosan nem akadnék ki, hogy ha súlyomon viccelődne. Viccnek venném, és kész.

Nekem pl. végig kell feküdnöm az egész terhességem, aminek az eredménye, hogy a régi sportos testalkatom már múlté... 2 hónap alatt lement rólam minden izom. Főleg a lábaimról, rájuk sem ismerek... A férjem azóta csak 'csoffadt lábúnak' hív. Bánt, hogy így nézek ki, de az nem, hogy viccet csinál belőle. Jobb lenne, ha ezen megsértődnék? Változna a helyzet? Legalább derűsen fogjuk fel a 'nyomorom'. Ez van, csak a baba a fontos most. Nem érdekel milyen áron és igyekszem pozitívan felfogni a dolgokat.

Szerintem üljetek le, beszéljétek át azokat a dolgokat, ami téged igazán bánt, de neked is biztosan változtatnod kell a szemléleteden. Tudod, nem mindegy hogy látjuk: félig tele, vagy félig üres...

Sajnos nálunk is hasonló volt, mi teljesen eltávolodtunk, annyira, hogy szülés után pár hónappal el is hagyott minket.

Terhesen a nők érzékenyebbek, én sem tehettem róla, őt meg egyáltalán nem érdekelte , sőt undok is volt sokszor.

Pl. mindentől hányingerem volt nem tudtam enni hónapokig, fogytam is sokat pedig eleve nagyon vagyok, és ha főzött valamit , még ő volt megsértődve , hogy miért nem eszek közben meg megmozdulni sem tudtam a hányingertől. Hozzáteszem, én soha nem nyavalyogtam, hogy főzzön, egyszer sem kértem , szeret főzni és máskor is szokott tehát nem az volt hogy nyavalygok egy kajáért aztán meg nem eszem meg.