21 hetes kismama vagyok első babával, és kezdek
beparázni. Ugye, azért jó lesz?
Figyelt kérdés
Az utóbbi hetekben minden kisgyerekes ismerősöm halálra paráztat, hogy milyen nehéz egy kisbabával, és mennyire hatalmas feladat ez... Jó, nyilván tisztában vagyok vele, hogy nehéz, és jól tudom, hogy közel sem olyan rózsaszín habos-babos dolog ez, ahogy a tévében látja az ember. Tudatosan vállaltuk a gyermeket, sőt sokat küzdöttünk érte, hogy összejöjjön. Viszont az utóbbi időben mindenkitől csak a nehézségekről hallok, és kezd olyan érzésem lenni, mintha jó oldala nem is lenne, csak a szenvedés meg a fáradtság... Szóval kérlek, világítságok meg nekem a pozitívumokat is :)
En amikor babat vartam mindenki csak es kizarolag a rozsaszin es habosbabos oldalat ismertette velem, en meg bevettem. Es sajnos nekem a kisfiam csecsemokora minden volt, csak rozsaszin habos babos nem :( En megmondom oszinten orultem volna ha valaki egy kicsit a nehezere is felkeszit lelkileg. Hiaba olvasgat az ember meg ilyesmi, elesben annyira mas.... ennek ellenere csodas dolognak elem meg en is igy evekkel kesobb is, a nemi nehez napok ellenere is :) Szerintem elore ne izgulj mert nem tudhatod te hogyan eled meg! De legyel felkeszulve erre is meg arra is!
2019. febr. 25. 18:13
Hasznos számodra ez a válasz?
12/13 anonim válasza:
Elképzeljük, hogy nehéz lesz és fejben próbálunk felkészülni. Az hogy az eleje kinek mennyire nehéz az szerencse kérdése. Mi pl nyertünk egy nagyon nehéz eset babát.. Sokszor egyetlen órát sem tudtam aludni éjjel. Hogy mi vitt sokszor előre nem tudom.. Az első két hónap egy végeláthatatlan nap volt. Ahol esélyem se volt pihenni. De aztán minden nap történt valami ami erőt adott és tudtam még össze kell szoknunk. Aztán kicsit később mikor megjelent az első tudatos mosolya... Na onnantól ezekből hatalmas energiát tudtam nyerni. Még csak 4 hónapos lesz, még mindig nem egyszerű vele, de sokat javult a helyzet. Ő is nyugodtabb már, és én is már eléggé ismerem, hogy tudjam mikor mi a baja.
Érdekes kettősség ez, mert sokszor alig várom hogy atjojjon a nagyi és két órát odaadjam neki. De aztán majd megőrülök a hiányától... 😆
2019. febr. 25. 19:25
Hasznos számodra ez a válasz?
13/13 anonim válasza:
Azért nem kell ennyire eltúlozni.Igen megváltozik az életed és igen lesznek éjszakák mikor szinte nem is fogsz aludni,lesz mikor a fáradságtól fogsz sírni vagy azon hogy nemtudod pici korában mi baja miért sír folyton,vagy mikor beteg lesz és virrasztasz de ezek hozzátartoznak az élethez és nem minden nap ugyanolyan. cserébe hatalmas adag boldogságot kapsz :) első hetek nehezebbek de azért nem kell rémüldözni.fiam kezdetektöl 2 óránként kelt 4-5hónapos koráig,de sokszor napközben szunditottam vele együtt.mikor jött a fogzás akkor volt hogy éjjel összvissz 1-2órát aludtunk...de eltelt.nem könnyü de ne ugy képzeld el hogy egyáltalán nem fogsz aludni meg enni...stb.meg egy perc idöd se lesz.azért sokan eltulozzák ám.mpost 33hetes vagyok nagyon várom a második babánkat de tisztában vagyok vele hogy eleje nehezebb lesz föleg hogy már két gyerek lesz de hidd el ekkora boldogságot nemnkapsz senkitöl mint a saját gyerekedtöl és ez mindenért kárpótol.Boldog babavárást ;)
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
válasza:
válasza: