Más is érezte magát így lelkileg?

Bizony ha mar látod mozogni az UH-n, vagy ha elkezded érezni a mozgását jobban fogsz kötődni hozzá.

Egy nagyon fontos dolog! Az hogy anyukád az első perctől szeret egy erős túlzás lehet. Szülés után hulla fáradtan rád tesznek egy kis embert akit akkor latsz majd először! Ott lesz veled sírni fog tr azt sem tudod mit kellene pontosan csinálni tele leszel kérdésekkel kétségekkel félelemmel. Ráadásul kialvatln leszel es ingerült... Hidd el nincs azzal semmi baj ha az első percben nem jön az érzés.. Nem leszel rossz anya ha az első hónapokban csak teszed a dolgod. Kell egy kis idő mire szerelmes leszel. De onnantól kezdve tényleg mindennek vége, és egy életen át tartó feltétel nélküli szerelem veszi kezdetét!!

Fura, de kb 2 hónapos volt a kisfiam amikor kitudtam őszintén mondani neki hogy szeretem.

Teljesen egyetértek az előttem szólókkal. Nekem két gyermekem van. Az elsőnél (kisfiú) semmit nem éreztem a terhesség alatt (persze nem voltam közönyös, de semmi túláradó szeretet vagy ilyesmi). Megszületett és kb 4 hós volt, mire a mindenem lett, azóta is imádom! (Most 2 év 9 hós.)

Mikor másodszor terhes lettem, ugyanez, csak jött hozzá az érzés, hogy el sem tudtam képzelni, hogy igyanúgy tudom majd szeretni, mint a kisfiamat. Megszületett a kislányom és vele is kb 2 hónap volt, mire megjött a szerelem, ami értelemszerűen azóta is hatalmas (11 hós). És nyilván mindkettőt egformán imádom, amit el sem tudtam képzelni a második terhességem alatt.

Szóval szerintem természetes, hogy nem mindenki imádja 0 hetes terhes korától a gyermekét (akik pedig igen, ők is inkább egy elképzelt babát szeretnek, nem magát a saját gyermeküket, hiszen még nem is ismerik.)