Ha valakinek nem volt 25 éves koráig párkapcsolata, randija akkor a továbbiakban esélytelen?

Ha te úgy gondolod, hogy esélytelen, akkor tényleg az, és nem érdemes az egésszel foglalkozni.

De ha nyitott vagy, és nem adod fel, akkor nem számít, hogy 15, vagy 45 éves vagy, mert nem az életkortól függ.

Nem esélytelen, csak nehezebb talán. Persze, ha úgy állsz hozzá, hogy á, nekem már sose lesz senkim, akkor lehet, tényleg nem is lesz.

33 éves voltam amikor összejöttem valakivel, előtte sose volt senkim, egy két jelentkező lett volna, de nekem jobb volt akkor egyedül. Aztán jött az igény, hogy kellene valaki mégiscsak, de én is azt gondoltam, esélytelen. Szerencsére volt, aki helyretegyen, nem túl sok idő után meg is találtam a párom. Mondjuk neki sem reklámoztam mennyire tapasztalatlan vagyok, de nem volt belőle sose gond, szépen jött minden magától.

Egyébként mostanában amilyen kapcsolatok, házasságok vannak, úgy őszintén. Veszít valaki valamit, ha egyedül él? De akkor se feltétlen van egyedül az ember, ha nincs kutya, macska, stb. Mert haverok, barátok még lehetnek, sőt. Megmerem kockáztatni, hogy egy igaz barát többet ér, mint sok 'kapcsolat'!

Szerintem ezek a kapcsolatosdi dolgok túl vannak tolva! De cáfoljatok nyugodtan, ha tévedek!