Szerintetek ez normális? Esetleg mentális betegség?

Amikor valaki azt írja, hogy zavarja a másoknak a helyesírása, mindig azon gondolkodom, hogy pontosan mi is az a szint, ami az ő értelmezésében már megugorja a „helyesen ír” szintet. Szigorúan véve senki sem tudja ezt a követelményt hozni, tehát leírni több oldalnyi szöveget hiba nélkül (persze ez idő és eszköztár függvénye is).

Én furcsán nézek azokra az emberekre, akik a helyesírásra hivatkozva „értékelnek” embereket. Inkább a kommunikáció „hatékonyságára” helyezem a hangsúlyt, amíg gyorsan olvasva elsőre megértem mit is szeretne a másik közölni, addig nem fogok fennakadni ilyen részleteken. Lehet olyan szöveget írni, ami helyesírási szempontból tökéletes, mégis egy értelmetlen maszlag a végeredmény…

Nekem is rossz a helyesírásom, de nem gondolom azt, hogy emiatt kevesebb lennék, viszont valahol mégis megértem, ha valakinek a túl sok hiba már inkább igénytelenséget sugall (és valóban, aki még csak nem is törekszik javítani rajta, az már zavaró tud lenni…).

Ha valakinek ez a fontos, ám legyen… azért a telefonról nehezebb normális mondatokat alkotni, ezt is számításba kell venni.

Átérzem. Engem is zavar. Azzal nincsen gond, ha néha hibát vét, de amikor zavaró vagy már olvashatatlan közlöm, hogy én fél kézzel le tudom írni a dolgokat, akkor ő ne legyen már lusta rá. (Megrendelőkkel való egyeztetéseknél is sok a problémás személy. Nemcsak írás szemszögéből.)

Sőt, mindegyik kezemben ínszalag problémák vannak egy éve napi fájdalmakkal.

Csak annak ítok, aki tisztességesen lepötyögi mondandóját.

Nincs kivétel.

Ezen téren is érdemes tisztogatni, mert tudatalattira hatással van.

Mindig helyesen írtam, ám a látott helytelen szavak, mondatok idővel engem is úgymond megrontottak. Volt, hogy ellenőriztem jól írom-e az adott szavakat.

Ezért szelektáltam le az embereket, akik nem tudnak írni.

Azoknak javasoltam, küldjenek inkább hangüzenetet és kezeimet is kímélem.

Mára hat emberrel levelezek csak. Három barát, egy családtag és két kollégám, akikkel hárman dolgozunk mindenen. Velük mondjuk a személyes találkozókat jobban preferálom.

Szerintem nincs azzal baj, hogy valakinek vannak igényei önmaga és mások felé.

Kinek mik ezek az igények?

Egyén függő.

Nincsen ezzel semmi gond.

30N

Sok mindent ad, pl. olyanokat, hogy ha egy idióta igénytelen fogalmazza meg, akkor nem értem, - nagyon helyesen - mert értelmetlenné válik a mondat a helytelen szótól, hiszen én a helyes értelmében próbálom felfogni. Ilyenbe jópárszor belefutottam, és nem értettem, hogy egy szóviccben hol a vicc, mert totál helytelenül írta az illető és cseppet sem volt poénos. Persze miután rájöttem, leesett a poén, de ez igen zavaró, hogy gondolkodni kell rajta, miközben azonnal kéne hatnia.

A másik meg, hogy könnyű mindent rákenni az okostelefonra, de a legtöbb platformra már évek óta be lett építve a helyesírásellenőrző, csak végig kéne nézni, de annyi igényesség sincs az emberekben, hogy ezt megtegyék. Pár másodperc rohadt sokat rabolna az életükből.

[link]

Nézd meg mi a személyiségtipusod, lehet segít megismerni magad.

A nagyobb fiam pl. disz-es (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia), nem tud helyesen írni. Attól még egy full normális ember.

Én 30 éven keresztül olvastam és olvastam és olvastam, mégis elég gyatra a helyesírásom. Bár ha nagyon nem tudom egy szó helyes leírását, akkor megnézem. De például a mai napig nem tudom, hogy egyben vagy külön kell leírni szavakat, rengetegszer eltévesztem.

Engem nem a helyesírás lomboz le, hanem a helytelenül megfogalmazott, igénytelen mondatok.

Engem is szokott zavarni, ez a helyesírás dolog egyszerű igénytelenség. Főleg úgy, hogy manapság már a telefon kijavítja a hibákat, a laptop/számítógép meg aláhúzza a helytelenül leírt szavakat.

Az előfordul, hogy vki siet és elüt vmit, azzal nincs gond.