Miért nem csinálnak egy 21. századi trabantot?

Te figyu, értem én mire akarsz kilyukadni, de nem a pohártartó (bekerülési értéke nagyker áron kb 5 forint per darab), a színrefújás (jelentős eltérés nincs a festékek ára között) vagy a zárható kesztyűtartó (14 forint) miatt lesz drága egy autó.

Vannak fogyasztói meg jogalkotói elvárások. Pl. hogy egy 50-es csattanásnál na haljon szörnyet az ötfős család aki az autóban ül. Vagy hogy 100 km-en ne annyi károsanyagot bocsájtson ki az autó, mint egy mozdony. Vagy hogy esetleg tudjon autópályás utazótempot az a szerencsétlen szekér. Meg mondjuk, hogy ne kelljen a világ összes üzemeanyagát beletankolni egy lomha sz..rba.

Egyszerűen lényegesen olcsóbb, használható, biztonságos és jogszabályoknak megfelelő autót nem lehet csinálni. Ha lehetne is, akkor is tudod mit mondanék? Egy másfélmilliós szemét, ami megfelel a vágyálmaidnak nem szegényeknek való, hanem kifejezetten gazdagoknak, akik megengedhetik maguknak, hogy ennyi pénzt kidobjanak valami kacatra. A "szegény" ember vegyen normális használtautót. Akármilyen olcsó fost is dobálsz össze fejben, az minden téren drágább és rosszabb lesz, mint mondjuk egy 10 éves Suzuki.

Hjajj... azok az autók valóban olcsók voltak szerinted az akkori keresetekhez viszonyítva?

"Egy személyautóért (egészen pontosan egy 600 köbcentis Trabantért) 1962-ben 6337 munkaórát kellett a munkahelyen tölteni, azaz megállás nélkül 264 napot - ráadásul így ez a gyakorlatban, nyolcórás munkaidő mellett - a KSH által számolt átlagembernek átlagbér mellett 792 munkanapnyi (azaz mintegy három évnyi) terhet jelentett. Az autó az évtizedek során egyre könnyebben elérhetővé vált: 1982-ben az ominózus Trabant "ára" már csak 2354 munkaóra volt, míg a korszak másik emblematikus járműve, az 1200 köbcentis Zsiguli csaknem négyezer munkaórába, azaz hozzávetőlegesen kétéves átlagbérbe került. Majd az 1992-es adatok szerint akkoriban az 1300 köbcentis Lada Samara 5768 munkaórányi terhet jelentett, míg egy másik népszerű modell, az 1600 köbcentis Volkswagen Golf már jóval nagyobbat, csaknem 13,5 ezer munkaórát. A legutolsó rendelkezésre álló KSH-adat 2000-es, akkoriban egy 1300 köbcentis Suzuki Swift 5191 órányi munkáért volt elvihető, ez 216 napot jelent megállás nélkül, ami 8 órás munkanapokkal számolva 649 napot tesz ki, azaz bő 29 havi átlagbérnek felel meg. Így körübelül ötödével könnyebb volt az átlagautót megszerezni, mint 1962-ben.

A magánvásárlók között az egyik legnépszerűbb személyautónak számító modell, a Dacia Duster legolcsóbb verzója jelenleg 2,8 milliós, légkondis változata 3,1 milliós listaáron érhető el. Ezt és a 2012-es átlagkereseteket - önkényesen - összevetve az látszik, hogy az előbbiért 3423, utóbbiért 3790 órát, vagyis 19,4 illetve 21,5 hónapot kellett dolgozni."

[link]

Nem akarok komolyabban beleásni az adatokba, de azt leszögezhetjük, hogy se a Trabant, se a társai nem voltak olcsók a saját idejükben.

Azt meg aztán pláne nem értem, hogy hogy vagy képes ezt családi autóként aposztrofálni. Ma a városi kisautók nagyobbak, mint egy Trabant.

Neked találták ki:

[link]

:D