Becsapás lenne a Németországból hozott használtautó?

Há' persze. Németországban csak nyugdíjas papok, mérnökök és orvosok élnek, akik évi 5.000 km-t mennek az ötméteres turbódízel csatalóval, de azt szigorúan autópályán és ettől függetlenül évente kicserélnek minden folyadékot, illetve a vezérlésszettet és a gyújtó- vagy izzítógyertyákat. Ja, és az autó csak kora ősszel és késő tavasszal, napsütéses, 18-21 °C körüli hőmérsékletű vasárnap délutánokon jöhet ki a klimatizált garázsból, hogy se az UV, se az eső, se a hideg ne ártson neki.

Vagy csak a jól ismert mondásról van szó: messziről jött ember azt mond, amit akar. A németországi előéletet nem lehet pillanatok alatt lekérdezni a JSZP-n, így hát a csodát kereső használtautó-vásárló (vadonatúj villantós prémiumautó kell neki egy lefingott melós Astra árában) ész nélkül bekajálja a legnagyobb ordas kamut is.

Egy a lényeg. A csávó aki árulja ha török, arab, stb. akkor általában az autók is olyanok. Ott kint nagyon megy a biznisz, adnak-vesznek általában tekerik is az autókat rendesen. Nem azt mondom, hogy az echte németek nem tekernek autót, de kevesebb rá az esély.

Szervizkönyve legyen az autónak (mondjuk ezt is hamisítanak a törökök ha akarnak), plusz valaki olyat vigyél aki ért hozzá.

"Milyen német az aki megvesz 15 milkáért egy dízeles kocsit, jár vele úgy 2 évet és lepasszolja a negyedéért?"

Úgy látom nem nagyon vagy tisztában a dolgokkal. Egyrészt nem veszi meg a német, hanem az új autók több mint fele bérelt vagy lízingelt autó, általában cégek veszik igénybe. Van, amit 2 év után, van amit 3, van amit 5 év után adnak el.