Hogy legyen így önbizalmam autóvezetésnél? (27/F)

Főként munka, illetve önállő közlekedés miatt tettem le tavaly a jogsit. Külföldre költöztem dolgozni, ahol végül mégse kell vezetni, így túl sokat nem is erőltettem a vezetést. Egyedül akkor vezetek faterommal, amikor itthon vagyok szabadságon. Anyukám nem vezet. Faterommal tudok gyakorolni, viszont ő nagyon az a típus, aki rühelli, ha nem ő van a kormánynál. Sajnos én sem érzem még tök életesnek a vezetésemet, más helyen (Pesten) tanultam vezetni, mint ahol jelenleg vezetgetek (vidék), mások a terepviszonyok stb. Faterom állandóan beleszól a vezetésembe, néha le is ordít. (Mondja: inkább a biciklist üsd el, mintsemhogy belénk jöjjenek, stb.) Alapból egy nagyon érzékeny valaki vagyok, és az ilyen leordítások sosem segítettek nekem. Vezetnék egyedül, de jelenleg nincs értelme fenn tartanom egy kocsit, másik meg, hogy nincs önbizalmam egyedül vezetni.

Más is volt már így? Mi tévő legyek? Faterom egyébként nagyon jó sofőr, de borzasztó, hogy mindig leordít, amitől el is megy a kedvem.