Téli ablakmosó használat közben ráfagy a szélvédőre, miért?

Amit a négyes linkelt, abban van a megoldás, pusztán fizika....

"A rejtélyre, hogy a felspriccelés után miért képződik hártya az addig folyékony halmazállapotú ablakmosóból, a párolgási hő fogalma ad magyarázatot. Minden párolgó folyadék hőt von el a környezetétől: ezért érezzük a bőrünkön hűvösnek a testhőmérsékletű vizet is, ezen az elven működnek a hűsítő spray-k, kenőcsök, és a vízforralásnál is ezért kell nagy lángon égetnünk a rezsót: ezért olyan sok energia, amíg elgőzösítünk egy bögre vizet. Minél több folyadék párolog el, annál jobban hűti saját magát és környezetét, az abszolút mennyiség pedig a folyadék jellegétől függ.

Amikor reggel, mondjuk mínusz öt fokban a mínusz öt fokos szélvédőre permetezzük a mínusz öt fokos folyadékot, az óriási felületen szétkenve igen gyors párolgásba kezd, ha olyan az összetétele. Az ablakmosók egy részében márpedig tetemes mennyiségű illékony anyag van, mivel általában ezeknek alacsony a fagyáspontja. Ahogy a párolgás elvonja a hőt, a szélvédőn megmaradt folyadék több fokot is hűlhet, így könnyen megdermed, még ha a tartályban messze is lett volna még a fagyástól.

A jelenséget több tényező súlyosbíthatja. Ha már elindultunk, a menetszél hatékonyan elősegíti a párolgást - tartsuk csak ki a megnyalt ujjunkat az ablakon, azonnal rájövünk, mennyire. Ha nem tökéletes állapotú az ablaktörlő vagy nem feszíti elég erősen a rugója, és néhány vékony csíkot hagy, a csíkokból meseszép kristályosodás indulhat, izgalmas megfigyelni a gyors folyamatot. De elég az is, ha egy törlésnyinél több por rakódott az üvegre, ekkor a lapát második áthaladásáig általában már ki is alakult a jéghártya."

8# jól összefoglalta

Elvileg azoka a készítmények amik nem nagyon tartalmaznak illékony etanolt/propanolt/metanolt, hanem kevésbé illékony propilén glikont/etilén glikolt tartalmaznak, jobbak lehetnek.