Ha teljesen alászedem a kormányt, akkor hány km/óránál borul fel egy átlagos kocsi?

A mai személyautók úgy vannak megalkotva, hogy kizárólag kormánnyal ne lehessen felborítani őket. Éppen ebből adódólag volt a Mercedes cégnek egy nagy botránya. Amikor kihozták az A-Klasse szériát, olyan magas építésű volt a kocsi, hogy simán fel lehetett borítani csak kormánnyal.

Tehát egy Astra vagy bármilyen hagyományos építésű személykocsi elvileg nem fog felborulni, inkább megcsúszik. Az az autó, amelyik 50-nél felborult, gondolom egy Wartburg lehetett, de az semmilyen szempontból nem hagyományos :-D

Attol függ h milyen autó.

Pl: ha egy Ferrari f430 akkor nem hiszem h olyan könnyen fel lehetne boritani, de pl ha egy magas személyauto akk sztem 60 körül.

De azért ne probáld ki:D

Mi egy suzukiban ültünk ketten, 80-nal mentünk, a mellettem ülő behúzta a kéziféket, esős út volt, a kocsi először egyik sávból a másikba ment, többször egymás után, majd a bal sávban oldalasan csúsztunk elég sokat, és az árok szélén álltunk meg. Nem borultunk fel szerencsére.

(Azt senki ne kérdezze, miért húzta be a kéziféket, nem tudott rá válaszolni...)

Örülök, hogy nem lett semmi komoly bajunk az ijedtségen kívül...

Nani

Ezt ennyire egyszerűen nem lehet megmondani. Lehet végezni alap fizikai számításokat, kihagyva azon tényezőket, amik nagyon elbonyolítanák a képletet (aerodinamikai tényezők, gumik deformálódásából adódó tapadásveszteség, utasok tömege, elhelyezkedése, útfelületi változók stb.), és lehet kapni egy megközelítő értéket, az már más, hogy mire mész vele.:)) Ettől függetlenül hasznosnak tartom a kérdést, hiszen minél többet gondolkodunk az autók dinamikáján, annál jobban megismerjük azt, amiből baj nem lehet.:))

Leegyszerűsítve a feladatot. Egy autó akkor borul, ha olyan oldalirányú gyorsulásnak van kitéve, amitől a súlyközéppontja az alátámasztási pontokon kívülre tolódik. Ehhez tudni kell a súlypontját. Az egyszerűség kedvéért tekintsük úgy, hogy az autó súlypontja a vízszintes (horizontális) irányban pontosan középen helyezkedik el. Húzzuk meg az autó függőleges középvonalát (hátul- vagy előlnézetből). Azt is tudnunk kell, hogy milyen magasan van. A Youtube-on találni olyan videókat, ahol 2 keréken mennek. Ilyenkor (ha egyenesen halad) a súlypont pontosan a kerekek és az aszfalt találkozási pontja fölé esik. Ha az aszfaltra merőlegest húzunk a kerekek érintkezési pontjából, akkor annak az előbbi vonallal alkotott metszéspontjában lesz az autó súlypontja. Ilyen módon arra jutottam, hogy az Astra H súlypontja kb. 45 cm magasan lehet (F-ről nem találtam ilyen videót). Mivel a Föld 1 G-vel vonz minket, így a paralelogramma-szabályt alkalmazva a borulási küszöb: (nyomtáv / 2) / súlypontmagasság. G-ben kapjuk az eredményt. Az általam vizsgált esetekben ez 1,6-1,8 G. Ez igen komoly terhelés, amit akkor kapunk, ha egy kb. 10 m sugarú, 90 fokos kanyart 90-100 km/órás sebességgel veszünk. Ez közúti autóval szerintem lehetetlen.

Nézzük, mit bírnak a kerekek. Legegyszerűbb, ha veszünk egy olyan mérleget, ami egy skálázott "cső", benne rugó, aminek a végén van egy horog. Erre lehet akasztani a dolgokat, és a skálán leolvashatjuk, hogy hány kg-ig nyúlott ki a rugó. Fogjunk egy régi gumit, mérjük meg a súlyát. Legyen 7 kg. Állítsuk fel a gumit az aszfalton, és rögzítsük hozzá a mérleg horogját amilyen alacsonyan csak lehet. Lassan kezdjük el húzni oldalirányban a gumit a mérlegnél fogva. Amikor megmozdul és csúszni kezd, a mérlegen leolvassuk az értéket. Legyen mondjuk 5 kg. Ezt elosztva a kerék súlyával, megkapjuk a gumi tapadáshatárát szintén G-ben. Vagyis 5 / 7 = 0,71 G.

Az én részben fiktív és részben saccolt adataim esetében tisztán látszik, hogy ez az autó ideális körülmények között nem borulhat fel, mert már jóval előtte csúszni kezd. Nyilván nagyon sok múlik az autó rugózásán, a gumik és aszfalt hőmérsékletén, az aszfalt egyenetlenségén. Nagy sebességnél még figyelembe kell venni, hogy az első szélvédő viszonylag nagy leszorítőerőt generál, ami növeli a kerekekre nehezedő terhelést, viszont az autó tömegét nem, ezáltal növelve a borulás esélyét. A terepjáróknál nagyobb az esély, mert hosszú rugóúttal rendelkeznek, és a nagy hasmagasság miatt a súlypontjuk is magasabban van.