Miért nem szokunk le erről az állandó vészvillogózásról?

Az, ha valaki szívességet tesz neked, alap dolog, hogy megköszönöd. Tudod, úgy hívják ezt, hogy illem.

Viszont ha valaki bepofátlankodik elém, azaz úgy sorol be, hogy én azért engedem el, mert különben belémennék, akkor szenes lapáttal verném fejbe, ha elkezd villogni. Olyan ez, mintha a küszöböm elé szarna, és megköszönné, hogy helyet adtam neki...

De a két helyzetet ne keverjük össze.

"De abban hogy beenged maga elé mi a szívesség könyörgöm???Ez a közlekedés.

És vicces hogy te beszélsz illemről,aki szeneslapáttal vágna pofán valakit,csak mert nem pitizett eléggé hogy beengedd.Ez elég paradox ugye te is érzed?!

Mindegy,sosem fog a magyar közlekedés jóirányba változni,mert előbb a fejekben kell a változás..."

Szövegértés és kresz megvan?

Van, amikor zipzár módon sorol össze két sáv, azt kezeli a kresz, itt nincs mit megköszönni. Viszont pl. sávváltásnál az, hogy te kirakod az indexet, nem jelenti automatikusan, hogy neked ott szabad helyed van. Vagy ha te ki akarsz kanyarodni egy mellékútról a főútra, és valaki lelassít, beenged a sávjába, azaz a saját tempóját lelassítva, lemondva a szabályok adta előnyökről, szívességet tesz neked - na ezt illik megköszönni.

És nem pitizésről van szó. De hogy jobban megértsd, egy hasonlattal hadd mutassam be, miről is beszéltem. Állsz a boltban a sorban. Neked teli van pakolva a kocsid, viszont mögötted van egy ember, aki csak egy rágót vett, és megy a vonata. Beengeded, ő megköszöni, ez az illem.

Viszont ha valaki betolakszik eléd, mikor te lennél a soron következő, majd ezt a pofátlanságot tetézi azzal, hogy "jajj de kedves vagy, hogy beengedtél, köszönöm!", mintha adott volna neked választási lehetőséget, hát az minden, csak nem illem, és nem pitizés.

Ha nem tudod megkülönböztetni a betolakodást a besorolástól és a beengedéstől, akkor nem vezettél még eleget, vagy csak nem szabadna kimenned a forgalomba...