Hogy lehet hogy a viszonylag kisebb motorkerékpárok ugyan annyit képesek megzabálni mint mondjuk egy városi kis benzinmotoros autó?

Na (többek között) ezt nevezem én szűklátókörűségnek.

1. Miből gondolod, hogy nem Romániában lakom?

2. Szerinted a román vagy erdélyi embereket, a határmenti környezetet, vizeket mérgezni kisebb bűn, mintha ugyanezt Magyarországon tennéd?

3. Az az ólom amit kipöfögsz, az szépen lerakódik a pályamenti porra. A szél felkapja, és apránként bárhová elszállíthatja a kontinensen, sőt, akár kontinensek között is. Mondjuk elhozza a kertembe, ahol lerakja a növényeim levelére. Onnan az eső lemossa a földbe, az a hülye répa meg felszippantja a talajból. Én meg megetetem az asszonyommal, gyermekemmel, akinél akár fejlődési rendellenességet is okozhat.

Esetleg nem ide hozza a szél, az ólmos pályamenti port, hanem belepakolja a Dunába, ahonnan leutazik a Földközi tengerbe, ahol pedig lerakódik (akkumulálódik) a halak szervezetében. A halász kifogja a halat, és eladja a konzervgyárnak. A konzervgyár pedig szépen bedobozolja és elszállítja ide a helyi tescóba, ahonnan megveszi a kisboltos, és eladja nekem. Innentől ugyanaz a folyamat, mint az előbbinél.

És ez csak két útja annak a sok közül, hogy hogyan kerülhet be akár a földgolyó túloldalán lakó ausztrál szervezetébe is az általad pusztán passzióból kipöfögött ólom.

Tudom, most azzal jössz, hogy mi az a minimális mennyiség, amit egy ilyen pályanapon kipöfögsz. Igazad is van, de sajnos mindenki így gondolkodik, és ezért (is) van annyi degenerációval születő gyermek a világon.

Jöhetsz azzal is, hogy miért pont te hagynád abba az ólompöfékelést? Miért, ki hagyja abba? Hiszen te pöfögsz ólmot a levegőbe. Én nem tudom abbahagyni, mivel nem is teszem.

Vagy jöhetsz azzal, hogy miért neked, másnak nem kéne? De igen, másnak is kéne, nem csak neked. Valahol el kell(ene) kezdeni, mert ti csak pöfékeltek, a degenerációval születő gyermekek száma pedig egyre nő.

Ha pedig azzal jössz, hogy lesz@rod, mit foglalkoznál ezzel, hiszen van rá pénzed, te megteheted - na ilyenkor szaggatnám le a fejed a nyakadról és sz@rnék egy jó penetránsat a torkodba. Csak úgy élvezetből. Elvégre te is csak pusztán élvezetből teszed kockára az én és hozzátartozóim egészségét...

"De a 2T motorozásnak ez az "átka", a hatalmas környezeti terhelés"

Így van, és nem csak a környezeti terhelés, hanem a borzalmas pocséklás is. Egy 4T motor kábé harmadaennyi üzemanyagból tudja ugyanezt a teljesítményt, ráadásul ólom sem kell az üzemanyagba. Ezért kellene betiltani a 2T járműveket. Korszerűtlenek, pocséklóak, és messze környezetszennyezőbbek, mint a 4T társaik.

A 2T-nek ott van létjogosultsága, ahol kis tömeg mellett kell nagy teljesítményt leadni. Ilyenek pl. a lengőkaszák, mert nem mindegy, hogy egy 8 kilós vagy egy 15 kilós motort kell lóbálnod egész nap. De a turbók méretcsökkentésével már a lengőkaszáknál is kezdik elveszteni jelentőségüket.

Sajnos ami ma megy a járműgyártásban, az meg a másik véglet, amikor egy egyliteres motorra is turbót szerelnek (személygépjárművek esetében). A járműiparral egyébként sok más egyéb probléma is van sajnos...

"De lényegében az az egy liter ólom nem fogja az egészségedet károsítani, hatalmas légtömeggel keveredik és mivel melegen távozik így inkább felfelé kezd bolyongani ahol elegyedik a levegővel. Nem mondom azt hogy nem káros, mert káros, de annyira nem, mint ahogy beállítják."

Az az igazság, hogy fogalmunk sincs, hogy valójában mennyire káros az ólom. Azt tudjuk, hogy mit okoz a szervezetben relatíve nagy mennyiségben. Az is tudjuk már, hogy mit okoz a magzatnál, az újszülöttnél, csecsemőnél. Azt is tudjuk, hogy akkumulálódik, tehát nem ürül ki a szervezetből. És ez az, ami a legnagyobb veszélye. Egy egészséges ember számára valóban nem okoz gondot az a kis mennyiség, de ami ólom a szervezetedbe kerül, azt egész életedben magadban fogod azután hordozni. És ha olyan ember szippant egyet a kipufogócsövedből, akinek már csak annyi hiányzik a megrokkanásához vagy halálához, az bizony záros határidőn belül el is fog patkolni attól az egyetlen szippantástól is. Remélem érted a dolog lényegét.

"Mellesleg Amerikában is sokat fogyasztanak az autók, és ott nem csak 500 km-enként van egy motor ami 30-40 liter benzint pöfög ki 100 km-en, hanem az autók több mint fele 20 liter felett zabál, mégsem gondolkoznak ilyen problémákon, legalábbis az átlag ember nem."

Ez volt a jellemző a 70-es 80-as évekre. De az egymást követő válságok őket is megtanították a spórolásra, a pazarlás mértékének csökkentésére, a 2008-as válság pedig végleg betette a kaput a 20 liter feletti fogyasztású autók számára. Ma már a 10 liter feletti fogyasztású autó is ritka az USA-ban. Sőt, élen járnak az elektromos, vagy minimum hibrid üzemeltetésű autók üzemeltetésében, és nem csak számszerűleg, hanem arányokban kifejezve is.

"A mai napig élünk mindannyian, semmi problémát nem okozott a sugárzás, bár ahogy én tudom, lappanghat a szervezetben év tizedekig, de akkor annak már nyoma lenne ennyi év után,"

Nem feltétlenül. Az urán ugyanúgy akkumulálódik a szervezetben, mint az ólom. Annyi különbséggel, hogy folyamatosan roncsolja a sejteket, mert olyan energiájú sugárzás hagyja el az uránatom magját bomlása során, hogy nemcsak az elektromágneses (kémiai) kötéseket képes felbontani, hanem az uránból (és leányelemeiből) kilökődő neutron az atommagokat is képes elhasítani, ha éppen eltalálja őket. Ezzel pedig gyakorlatilag bármilyen elem vagy izotóp létrejöhet a szervezetedben, amelyek ki tudja mikor és hol aktiválnak olyan mechanizmusokat, amelyek (leggyakrabban) a rákos sejtburjánzást indítják be.

Az ember szervezetében alaphelyzetben is jelen vannak uránatomok, és sok más bomlásra hajlamos izotóp is. Minden egyes másodpercben több millió ilyen bomlás következik be az emberi szervezetben. A Csernobili robbanáshoz (vagy bármilyen más nukleáris szennyezőanyaghoz) közel élők óhatatlanul is megnövelik ezen bomlások számát, akár a többszörösére is. Ez viszont nagymértékben növeli a rákosodás esélyét. Ettől még persze lehet, hogy 100 évig fogsz élni, de a rák megindulásának esélye esetedben jóval nagyobb, mint egy olyan esetében, aki nem kapott jelentősebb dózist a csernobili (vagy más hasonló eset, pl. a fukusimai) katasztrófából.

"azért ez kicsit veszélyesebb mint a te ólom mérgezéses félelmed "

Egyetértek. De attól még az ólommérgezés ugyanolyan károsító hatású marad.

Tudod, attól a lopások még nem számítanak kisebb súlyú bűncselekményeknek, hogy vannak rablógyilkosságok is a Földön.

#23:

A kétüteműek kis fordulaton lényegesen nyomatékszegényebbek, mint a négyütemű motorok. De egy bizonyos fordulatszám felett hirtelen kezd megjönni az erejük, majd a fordulatszám további emelkedésével egyre brutálisabb teljesítmény leadására képesek. Egy bizonyos fordulatszám felett szinte kitépi magát a motor alólad, igen komolyan bele kell kapaszkodnod a szarvába, hogy ne szaladjon ki alólad. (Ezért írta #24, hogy komoly fojtások vannak a motor több pontján is elhelyezve. Muszáj hogy segítsen az elektronika, mert egy ilyen jószágot már ember képtelen lenne uralni ezek nélkül. Ezért is nem értem, hogy miért nem az a határ, amely még kezelhető egy tapasztalt pilóta számára. Gyártanak egy benzinzabáló szörnyeteget, aztán telerakják fojtásokkal, mert egyébként kezelhetetlen lenne. Ennek mi értelme?)

Ehhez viszont irgalmatlan magas fordulatszám szükséges, aminek eléréséhez nagyon precíz technológiára van szükség. Ilyen fordulatszám mellett nagyon ki kell egyensúlyozni az alkatrészeket, különben ráz, vibrál az egész, egyszerűen leesel róla, mert hiába szorítod, egyszerűen kimászik a kezedből a kormány, a feneked alól az ülés. De nemcsak téged ráz szét, hanem magát a motort is: a vibráció romboló hatása a fordulatszám növelésével négyzetes arányban növekszik. Tehát a legkisebb eltérés a tökéletes kiegyensúlyozástól is nagyon hamar észrevehető és roncsoló hatása jelentkezik. Ez leginkább a főtengelyt és a hajtókarokat terheli meg. Ezért is nem mennek 20E-30E fordulatszám fölé.

Más részről, ilyen fordulatszám mellett iszonyú nagy hőterhelés is éri az alkatrészeket, főleg a hengerfalat, a dugattyúkat és a gyűrűket. A hőterhelés mértéke is négyzetes arányban növekszik a fordulatszám növekedésével, tehát ilyen fordulatszám mellett már nagyon speciális ötvözetekből kell készíteni az alkatrészeket, és még így sem bírják sokáig. Többek között ettől is olyan drága a 2T versenymotorozás.

Gyakorlatilag ez a két jelenség szab gátat technológiailag a fordulatszám emelésének. Valamint az, hogy a dugókra, hajtókarra ható erők is annyira megnövekednek, hogy ilyen fordulatszám mellett egy átlagos anyagból készített hajtókar egyszerűen szétszakadna a rá ható erőktől. Ezt lehetne kicsit kitolni a vastagság növelésével, de akkor meg a tömege, ebből fakadóan a vibráció kezdene exponenciálisan növekedni. Ezért kell nagyon spéci ötvözeteket használni a nagyon magas fordulatszámon működő motoroknál. Ez szintén nagyon megdrágítja az alkatrészek gyártását, előállítását.

Elméletben, megfelelő technológiával és anyagválasztással jócskán meg lehetne növelni a fordulatszámot, de egy bizonyos határ után már a dugó annyira gyorsan mozogna a hengerben, hogy az üzemanyagként használt benzin robbanási sebessége jelentené a szűk keresztmetszetet: egyszerűen a benzin robbanásának hullámfrontja nem érné utol a dugót, lassabban történne meg a hengerben a robbanás során bekövetkező tágulás, mint ahogy a dugó halad. Ez jelenti a benzinmotorok fordulatszámának elméleti felső határát. Onnantól már valami sokkal agresszívebb üzemanyagra lenne szükség a fordulatszám további növeléséhez, ami viszont jelentősen növelné a motor működtetésének veszélyességi szintjét is.

Ahol minden szempontból ki lehet váltani a kétüteműeket, ott igen. A versenysportban viszont mindenképpen, mert az passzió (még akkor is, ha nagy pénz van benne). Ahol viszont valamilyen szempont miatt kikerülhetetlen a használatuk (pl. lengőkaszák), ott ugye kényszerűségből muszáj használni őket - egészen addig, míg nem sikerül kiváltani valamilyen más rendszerű meghajtással (pl. négyütemű, elektromos, stb.).

De nem is kellene ezt nagyon erőltetni, csak államilag komoly összegű környezetvédelmi adót kivetni a kétütemű motorral hajtott gépekre. Azok előállítása ugyanis olcsóbb, mint a négyüteműeké (kevesebb alkatrész), így a közember hamarabb megvesz egy 40E Ft-os kétütemű eszközt, kisgépet, mint amelyik négyütemű, de 80E Ft-ba kerül ugyanolyan teljesítményben. Kitolni rá 50-100%-os környezetvédelmi adót, máris eltűnne az árkülönbözet, és mivel a négyütemű kevesebb karbantartási idő mellett hosszabb élettartamú, egyszerűen nem érné meg kétütemű motorral szerelni ezeket az eszközöket, szép lassan kikopnának a forgalomból.

A versenysportban, és egyéb, passzióból üzemeltetett kétüteműekre pedig 300-500%-os különadót kivetni. Ha van, aki még így is hajlandó megfizetni a csillagászati összeget, hogy kétütemű gépével töltse a szórakozását, az hadd csinálja. Tuti hogy legalább egy nagyságrenddel kevesebb lenne azonnal a kétütemű benzintemetőket használók száma, mert így is elég drága szórakozás a kétüteműzés (talán még drágább mint a négyütemű versenyzés), de úgy meg aztán tényleg horribilis összegeket kellene rááldozni.

Akinek viszont szíve-vágya hogy füstöljön meg visítson a kisgépe, az perkálja is ki a környezetvédelmi adót, aztán zúghat a kétüteműjével ahogy neki tetszik. Az adóból befolyó összeget pedig nem elherdálni meg átcsoportosítgatni másfelé, hanem ténylegesen a környezet védelmébe, megóvásába fektetni.

Sajnos ettől még nagyon messze vagyunk, de egyszer talán ez az idő is eljő majd. Egyszerűen meg kell érteni, értetni az emberekkel, hogy a számunkra rendelkezésre álló energiahordozók készletei végesek, előbb-utóbb el fognak fogyni. Nem szabad(na) pocséklóan bánni velük, főleg nem pusztán passzióból, mert annak gyermekeink, unokáink fogják meginni a levét, az ő hátukon csattan majd az ostor, többszörösen is.