Milyen érzés autót és motort vezetni? Ti hogy írnátok le?

Milyen autót, milyen motort, hol, milyen személyiséggel s bátorsággal (én motoron általában túl óvatosan veszem a kanyarokat, ami sokan ront az élményen, de azért így is remek), hipermiler megközelítéssel vagy sem...

Autót sokan szeretnek vezetni, engem csak a motor vonz. De nagyon nem mindegy, hogy Budapest belvárosa vagy az Alpok szerpentinjei (ráadásul az utóbbihoz túl gyenge motorom van)... 3 fokos esőben is más motorozni, mint ideális időben, az előbbi volt az egyetlen, amit nem élveztem, ja és az autópálya, ahol majdnem elaludtam.

Sokszor nem is a vezetésre fókuszálsz, hanem a tájra, az utazás élményére, főleg, ha nincs kanyar, menni előre egy sima, forgalomszegény úton eléggé kevés figyelmet igényel.

Ja igen, cruiserrel dombokon mászkálni is elég egyéni. Vagy nyomvályús meredek földutakon, esetleg mély homokban. De mentem már olyan rossz, csak jó indulattal aszfaltúton is, ahol 40-nel előzni extrémsport volt (a teherautó közel sem mert ennyivel menni, de én unatkoztam).

Nem tudom leírni, milyen motort vezetni, de jó. Én hipermiler vagyok, de hedonista is s azt is élvezem, amit más nem bírna (s fordítva).

Hogy tudja ezt bárki leírni??? Meg kell élni.