Nem féltek, hogy meghaltok, ha vezettek? Mert minden alkalommal ha beültök egy autóba/motorba az életeteket kockáztatjátok.

Tegnap is jött szembe velem autó, aki előzött mást, de ez már szinte mindennapos. Már nem is mutogatok nekik. Minek?

Fékezek, félreállok, aztán elmegy.

Csak mivel nincs komolyabb teszt embereknek, és így osztogatnak jogosítványokat, sosem derül ki, hogy vannak pánikrohammal élők, stresszhelyzetet kezelni képtelen emberek.

Nekik jön szemből egy autó, lemerevedik, szinte kikapcsol az agyuk.

Hétköznapi emberekkel nem nagyon történnek balesetek, ha meg igen, elég extrém helyzetek kellenek.

De rendszerint a rutintalan élményautósok az áldozatok, meg a velük szemből jövő, fent említett emberek. :(

Sosem vezetnek be egy PÁV szintű tesztet B-s jogsihoz, egyik kormánynak sem üzlet, ha nem fogy az üzemanyag, nem törnek az autók-nem fizetnek ÁFA-t.

"Ezért nagyon nagy esélye van bármikor, hogy halálos balesetet szenvedj."

Tévedsz, rettentő kicsi az esélye ennek, főleg autóban. Sokkal hamarabb fogsz meghalni szív-és érrendszeri betegségben, valamilyen daganatban, mint hogy esélyed legyen egy halálos autóbalesetre.

Nyugodtan tedd be a fiokba a jogositvanyodat, nem kotelezo vezetned.

A panikbetegsegedet viszont kezeltesd.

Ha azt nézzük mennyien autóznak, ahhoz viszonyítva relatív kicsi az esélye, hogy maradandó sérüléssel, vagy halállal járó balesetbe fuss bele.

És az esély ugyanúgy megvan gyalog, biciklivel. Ennyi erővel fel se kelj az ágyból reggel, mert meghalsz. Bár a vicc az, hogy akkor meg a mozgáshiány miatt fogsz meghalni. Amúgy ahogy az előzőek írják, érrendszeri betegségben, szívelégtelenségben, rákos megbetegedésben sokkal nagyobb eséllyel halsz meg,

Autónál eszembe sem jut ilyen, motorozás előtt van hogy eszembe jut hogy baj is lehet könnyen de főleg azért mert húzom is neki mikor csak lehet. De bolond előzésekbe nem megyek bele, autó előzési kényszerem sincs lakott területen.

De motornál is addig tart még rá nem ülök, közben már nem ilyenekre figyelek csak élvezem.

Városban, autópályán nem félek, sőt igazából már nem is tudatosul bennem, hogy éppen vezetek, teljesen rutinból megy.

Egyedül országúton, nagy sebességnél van bennem egy kis nyugtalanság, mert nagyon sok az idióta. De félni nem félek. A múltkor elém ugrott egy szarvas 110 km/h-nál, simán kerültem reflexből.

Gyakorolni kell sokat, jön vele a rutin meg a gyakorlat.

Ezek a videók, pontosabban tartalmuk sajnálatosak, de tanulságosak: rémisztő emlékeztető, hogy tessék óvatosan közlekedni. A napi hiradó is ezért kezdődik mindig közúti balesetekkel, halálesetekkel.

De ettől még rettegni nem kell, sőt félni sem! Csupán a kockázatok ismeretében körültekintően kell vezetni.