Miért zöld színű az irányjelző visszajelző lámpa a műszerfalon?

Mert a visszajelző lámpája olyan hullámhosszú fényt bocsát ki amit az emberi szem zöldnek lát.

Egyébként miért, milyen legyen?

Azért, mert az ezt szabályozó 6/1990. KöHÉM-rendelet - ami egyébként az 1968-as Közúti Közlekedési Egyezmény (avagy bécsi közúti egyezmény) rendelkezéseit ülteti át az itthoni gyakorlatba - ezt írja elő. Ennek értelmében minden Magyarországon forgalomba helyezett járművön zöld színű kell, hogy legyen az irányjelző visszajelzője és ez csak az irányjelzőkkel azonos fázisban villogva, a meghibásodást is jelezve működhet, valamint a vezetőnek az ülésből látnia kell, hogy működik-e.

Az, hogy ez így van, roppant logikus. A korábbi össze-vissza szabályozás után az 1968-as bécsi egyezményben próbáltak valami épkézláb egységes európai közlekedési szabályrendszert kialakítani. Így a különböző visszajelzőket is egységesíteni kellett. Ha a visszajelző a perifériás látómeződben van, sokszor csak a színét és világítási mintáját (egyenletes világítás, villogás) ismered fel. Azt nem tudnád megmondani, hogy az a fény, amit látsz, hol is világít a műszerfalon belül. Márpedig a visszajelzők általában a perifériás látómeződben vannak, mert sokkal biztonságosabb úgy vezetni, hogy nem a műszerfalat, hanem az utat figyeled.

Ezért ahhoz, hogy az egyes visszajelzőket még ilyenkor is felismerd, az kell, hogy a színük jelentősen eltérjen egymástól. Éppen ezért a kötelező visszajelzők színeit úgy állapították meg, hogy a három alapszínt adják ki, amit biztosan nem keversz össze.

A vörös szín csak meghibásodásra figyelmeztethet: az ilyen színnel világító visszajelző azt jelzi, hogy előbb-utóbb meg kell állnod, mert nem folytathatod az utadat. Éppen ezért vörösen világít a kézifék visszajelzője, a fékrendszer hibájának visszajelzője (sokszor a kettő közös), az olajnyomás és töltés visszajelzője, az alacsony üzemanyagszintet jelző lámpa és ahol nincs vízhőmérő, a túlmelegedést jelző lámpa is vörös. Így ha menet közben vörös színt látsz a műszerfalon, tudod, hogy valami baj van: egy pillanatra lenézel, megállapítod, mi nem jó és eldöntöd, azonnal megállsz-e vagy mész tovább. Ezek a lámpák azért pont pirosak, mert a vörös szín eléggé szembeötlő és tiltó jelentést hordoz, vagyis a sofőr arra asszociál, hogy meg kell állnia.

A rendelet kétféle zöld jelzőlámpát ír elő: a helyzetjelzőt és az irányjelzőt kell zölddel visszajelezni. A helyzetjelző visszajelzője viszont nem kötelező, ha a műszerfal megvilágítása olyan, hogy csak a helyzetjelzőkkel együtt ég. A hátsó helyzetjelző ködlámpa is zöld lámpával értesít arról, hogy működik. Ezek azért pont zöldek, mert jó esély van rá, hogy a sofőrnek sokat kell nézegetnie őket. Egy hosszú éjszakai út alatt biztos, hogy folyamatosan világítani fog a helyzetjelző lámpácskája és az irányjelzőé és sokszor villog. Mivel ezeket kell a legtöbbet nézegetni, ezért csak olyan szín jöhet szóba, ami nem bántja a szemet, márpedig a három alapszín közül a zöld a legkellemesebb a szemnek, nem zavaró hosszú távon sem (persze megfelelő fényerő mellett). Így hát itt is logikus a dolog: ha zöldet látsz, valami világít. Ha folyamatosan világít, akkor fel van kapcsolva a lámpa, ha villog, az irányjelző működik. Már ha rendesen villog.

Van még egy harmadik szín, a kék. Ezzel csak a távolsági fényszórót lehet visszajelezni. Nem lehet összekeverni a zölddel, így nem hiheti azt a vezető, hogy csak a helyzetjelzője ég, ráadásul a kék fény - azonos fényintenzitás mellett - jobban bántja a szemet, tehát nem tud hozzászokni a vezető, folyamatosan tudatában van annak, hogy világít a távfény, így vélhetően nem felejti majd el lekapcsolni, ha szükséges.

Annak érdekében, hogy ezek a visszajelző fények egyértelműek legyenek, a rendelet kimondja, hogy az összes többi visszajelző csak vöröstől, zöldtől és kéktől határozottan eltérő színű lehet. Nem sok lehetőség marad: általában a sárgát használják ködfényszóróhoz, hátsóablak-fűtéshez vagy egyéb visszajelzőkhöz, mert annak üt el elég jól a színe a három alapszíntől.