Tőlünk nyugatabbra is vannak ilyen trutymó putri kinézetű vonat megállók/állomások? Pl mint: Zugló, Rákoscsaba. A Ferihegyi megálló szintén nem túl szép megjelenésű.

Az a baj, hogy a felújitás taktikai dolog még mindig. Ami lepusztult állapotban van, azt ólcsón meg lehet venni, a felújításra lehet pályázati pénzeket igényelni, aztán ha fel van újitva, jó drágán eledni-bérbeadni.

A modern/felújított állomásokkal pedig az a baj, legalábbis mifelénk a Bp-Záhony vonalon, hogy az új állomások teljesen egy kaptafára készülnek. A környékből nem látsz semmit a perontetőtől, ha nem látod az állomás névtábláját, azt sem tudod melyik állomáson vagy, akárcsak nyugaton. A múkltkor majdnem leszálltam Törökszentmiklóson Fegyvernek-Örményes helyett.

Kivételek szerencsére mindig vannak, de sajnos azok jó részét is utóléri majd a " modernizálás ".

Volt szerencsém utazgatni egy kicsit erre-arra. A legmeglepőbb Karlovy Vary főpályaudvara volt:

[link]

Hogy is mondjam... eléggé le van rongyolódva. Szöges ellentéte a városnak.

Aztán, ott van Prágában a Vršovice pályaudvar, az sem egy szívderítő látvány. Az aluljáróban csak hagyományos lépcső van, lift, mozgólépcső ilyesmi nincs:

[link]

Tavaly egy hetet töltöttem Németországban, közelebbről Zella-Mehlisben, ott a pályaudvaron ez a látvány fogadott:

[link]

Pontosabban nem ez, mert gőzös éppen nem járt arra, az a régi "irányító torony" tovább pusztult, a vágányok között magasabb volt egy kicsit a gaz, és a jobb oldalt látható sárga konténer mögötti raktárépület is összedőlt. Hogy magától-e vagy segítettek neki, azt nem tudom, mindenesetre eléggé lehangoló volt a látvány.

Speciel Rákoscsaba nem olyan gázos, van rosszabb - és akkor fel is soroltatok párat. Sajnos általános jelenség, hogy csak a felújításra költenek (ha költenek), fenntartásra nemigen, így pl. számos, a 2000-es évek végén felújított vagy épített állomás és megállóhely is rohad. De jó példák is akadnak néha.

Nyugat-Európában nagyon vegyes a kép. Az általános színvonal mindenképp jobb, de általában nem kell túl sokat keresgélni ahhoz, hogy lepattantabb megállókat és állomásokat találjon az ember és ez szinte minden országban jellemző. Ez ellen valóban minimálinfrastruktúrával védekeznek, így tűnnek el a védettebb, fűthető téglaépületek és adják át a terepet az üvegfalas "buszváróknak", amelyek persze messze nem adják ugyanazt a komfortot. Erre ráerősít a vasúti szolgálati helyek számának a csökkenése is, ahogyan egyre több helyen központosítják a forgalomirányítást.