Az elektromos autók igazából nem jelentenek megoldást?

Hát nem tudom....

én akár hányszor a kulcsi szélerőmű fele megyek szépnek tartom, pedig én aztán nagy természetb*zi vagyok :)

Jól látod: az elektromos autók nem jelentenek hosszú távon megoldást. De nem kizárólag azért, amit felsoroltál.

A probléma inkább azzal a pazarlással van, amit manapság itt, Európában és a világ szerencsésebbik felén a közlekedés jelent. Mindenkinek saját, külön bejáratú, másfél tonnás acélbódé kell, ami az élettartama 95%-át parkolóban tölti, de akkor is legyen csak ott, hogy ha a maradék 5%-ban menni kell, akkor most, azonnal, egyedül mehessen vele a paraszt. A tömegközlekedés - mint tudjuk - a prolik, a diákok és a sikertelenek alternatívája, a kerékpár a romkocsmában merengő hipsztereké, gyalogolni meg nem fog a dolgozó, mert neki sürgős.

Amíg ez az alapállás a közlekedés terén, addig mindegy, mivel hajtjuk a járműveket, óriási pazarlás és környezetszennyezés az egész.

Akkor leírom, h az elektrifizierung SZERINTEM miért indúlt nagyban meg.

Amerika tyúkszemére érezhetően rálépett németórszág, mivel óriási piacra talált amerika személyeben a német autóipar. Ezzel az amerikai autógyártást, bele értve az üzemanyagéladást is bojkottálva.

Az autóipar ott is húzó ágazat, mindemellett az amerikai nagyköbcentis autók sokkal több üzemanyagot is fogyasztanak, ergo többet is szennyeznek.

De jó ürügy volt amerikának, a vw- kibocsátási botrány, h odacsapjon németországnak és ezzel a vw- nek, a saját piacát védeni. Erre a vw- azzal válaszolt, h oké, elkezdünk “környezetbarát” technológia fele fejleszteni. Gondoljunk kicsit a dolgok mögé! Ha elterjesszük európa szerte a villanyautókat, mi fog történni? Amerika kap egy komoly bslhorgot a képére. Hiszen az olaj értéket fogja veszteni. Ergo, amerikának visszadobta németórszág a labdát. Lehet, h nemik ezzel hatalmas kárt okozott amerika, viszont saját magának méh nagyobb döfést adott. Erre Trump bácsi mit válaszol? Megszüntetjük az elektromos járművek adókedvezményét. Jelenleg ezen dolgozik.

Körvonalazódik a dolog?

A kérdésedre a válasz, jelenleg több olyan kardinális kérdés is van a témában, ami jelenleg zsákutcánsk mutatja az elektromos autókra való átállást, mint pl. az energiaellátás, töltési idő, töltőpontok, nyersanyag (jelenleg két, v három országban van litium bányászat a világon), környezeti hatások, recycling.

Személy szerint remélem, h nem lesz hosszútávú jövője ennek, mert a környezetre gyakorolt hatása, az ökológiai lábnyoma az elektromos rendszernek jóval károsabb, rengeteg munkahely megszünését is okozná, komlett gazdaságok is tönkre mennének.

És akkor még nem beszéltünk az atomerőművek számának rendkívül nagymértékű növekedéséről sem.

Egy érdekesség, németórszág Fukushima után bejelentette, h a német atomerőművek meg lesznek pár éven belül szüntetve. Azt már nem reklámozzák, h Franciaórszágtól veszik a hiányzó elektromos áramot, amit láss csodát, hát nem atomerőművekkel állítanak elő?

Nem jelentenek megoldást.Az igaz, hogy az oilpeek után is meg kellene oldani az energiakérdést, de ez csak egy az egyéni gépjárműhasználat hátrányai közül.

Midössze halogatja a problémamegoldást...

Nekem, aki egy forgalmas út mellett lakik, és egész nap nyeli a jó kis légszennyezést, meg éjjel nem tud aludni a zajtól, nagyon is megoldást jelentene. Nyilván ez nem segít az Afrikában kadmiumot bányászó kisgyereken, de lássuk be, hogy nem csak az elektromos autónak vannak keveset hangoztatott externáliái.

A hidrogénhajtás jól hangzik, problémája, hogy ugyanúgy elektromos áram kell az előállításához (csak jóval több, mint az akkus tároláshoz, az elektrolízis alacsony hatásfoka miatt), plusz annak is meg kell oldani az elosztását. Márpedig egy illékony, robbanásveszélyes gázt, ami lazán átdiffundál bármilyen fémen, kicsit nehezebb szállítani, mint a villanyáramot.

A bioüzemanyag is kedélyes ötlet, csak az a gond, hogy a termőföld jelenleg nyeli az olajat (műtrágya, munkagépek,

szállítás, feldolgozóipar stb.), nem adja. Olyan sok termőföld nincs már parlagon.

Igazából itt Európában meg Amerikában mondhatunk akármit, ezeket a dolgokat már Ázsia, és később Afrika fogja eldönteni. Márpedig a kínaiak és az indiaiak is elég merész tervekkel álltak elő a mind a megújuló energia, mind a villanyautózás elterjesztése terén. Aztán ha lesz más, nyilván a tervek is változnak.

Amúgy a múltkor kiszámoltam, Magyarországon kb. 30 négyzetméternyi napelem kellene egy átlagos villanyautó átlagos használat melletti fogyasztásának megújuló forrásból történő fedezéséhez.

Azok akik állandó légszennyezésben élnek százalékosan nagyobb az esélye a korai halálra, mint akik nem. A dízel-kipufogógázban található mikroszkopikus részecskék roncsolják a tüdőt, az ereket és fokozzák a vérrögök kialakulását.

Újabb vizsgálatok során szerint ezek a problémák már az Európai Uniós egészségügyi határértékek alatt is előfordulnak.

Ebből kifolyólag a benzines/dízeles járművek a városokban lakó százezrek, milliók egészségét veszélyeztetik. Ugyanakkor egy lakott területen kívül telepített erőmű nincs közvetlen módon káros hatással az egészségre, létminőségre. Mi is a legfontosabb? Hát az élet védelme. Az már más kérdés, hogy a környezetkárosító hatása ugyanígy jelen van hosszútávon a gyáraknak is. De még így is jobban felügyelhető egy darab komplexum, mint tízezer pöfögő autó amik hamis adatokkal lettek útjukra engedve. Ráadásul a fosszilis anyagok felhasználását tekintve egy erőmű hatásfoka sokkal jobb, mint egy benzinmotornak.

Persze, el kell tüntetni az ilyesféle gyárakat és erőműveket is, ez nem vitás. A napjaik remélem megvannak számlalva. Aztán mehet zölden a gyártás is.

A Toyota szerint viszont az akksik élettartama is sokkal nagyobb lehet, mint eddig gondoltuk. A Camry hibridek kiöregedett nikkel-metál-hidrid akkumulátorait állították üzembe a Lamar Buffalo Ranch területén (Yellowstone Nemzeti Park).

És üdvözlendő, hogy rajtuk kívül is van számtalan remek újrahasznosítási, elévülés kitolással kapcsolatos program. A Renault akksikat a Powervault cég szereli be napelemes háztartások rendszerébe.

Az egyik német gyártó (BMW? Ebben nem vagyok biztos) pedig a gyárak különféle berendezéseit és részlegeit működteti az autózáshoz már használhatatlan akksikkal és napelemekkel.

De a megoldás szerintem és tőlem okosabb szakemberek szerint is a magántulajdonú gépjárművekről való lemondás és a fejlett számítástechnikai megoldásokon (V2V, AI, M2M, IoT) alapuló közösségi alapokon nyugvó közlekedés.

Persze értem én, hogy mindenki úgy érzi, hogy neki jár a saját tulajdonú autó és ennek a szabadsága.

De José Mujica tette fel jól a kérdést. Mi történne a világgal, ha minden szegény indiai család annyi autóval rendelkezne, mint egy átlag német család?

Ugye, hogy ugye? Márpedig mindenki ugyanannyit érdemel a tortából szerintem. A jelenlegi rendszer viszont nem kompatibilis az autózással a jelenlegi formájában. De attól még mindenkinek jár a kényelmes és hatékony közlekedés.

De az, hogy Budapesten jelenleg is 600.000 személyautó van bejegyezve, az a Közlekedéstudományi Intézet szerint is módfelett magas szám a város méretéhez, úthálózatához, a lakosok számához és közösségi közlekedési hálózathoz képest. Nem lesz ennek jó vége ugye?

Persze már 1948-ban zürichi lakásszövetkezeteknél megosztva használták az autókat. A szövetkezeti tagok kockás füzetbe vezették, hogy kinek mikor van szüksége az autóra. A gépjárművet az adott időpontban elvitték, majd dolguk végeztével visszavitték. 70 éve már majdnem ráléptünk a jó irányra. Most újra meg kell próbálni.

Kockás füzet helyett kezelhetné az egészet egy MI alapú rendszer, a Google Naptárunkhoz kapcsolva biztosítva lenne az autó. Akik azonos irányba mennek a házból, azok egyszerre utazhatnak. Ráadásul még a sofőrnek sem kell hely. A önvezető technológia miatt:) Az autó magát is visszaviheti a házhoz, ha logisztikailag így a kedvezőbb.

Aztán lehetnének államilag kötelezővé tett autómegosztó appok. Persze azt sem a saját autónkkal használnánk, hanem azzal amit a gyártótól bérlünk. Ugyanis előfizetéses rendszerben több értelme lenne őket kiadni. Paradigmaváltás szükséges. És máris nincs szükség annyi autóra. Mivel kevesebb autót kell gyártani, kevesebb akkumulátor és különféle alkatrészt kell legyártani. Így már nem is vitás az elektromos autók előnye. Ráadásul, ha nem számolunk az önvezető autókkal (azért a technológia még nem áll készen éles bevétésre), rá kell jönnünk, hogy „az adott helyen felveszem és máshol leteszem" koncepcióra épülő autómegosztás nem működik belsőégésű motorokkal szerelt autókkal. Nem kompatibilis a két dolog.

Széttaposnák a hideg motorokat, leállítanák izzó turbóval. Durva használat? Csak egy közlekedésre, A-ból B-be való eljutásra alkalmas eszköz. Ha nem ért az ember a géphez, az nem az ember hibája.

Csak a megszokás miatt nem látjuk, hogy tökéletlenek. Ha az autó egy applikáció lenne azt mondanám, hogy förtelmes a UX tervezésük:D Csak hogy a szakmámból hozzak hasonlatot.

Az önvezetés még számos előnnyel járhat a szállítmányozásban is. A MIT végzett egy tanulmányt. Ugye a szorosan egymás mögött haladó járművekre alacsonyabb légellenállás hat, ennek köszönhetően pedig a motor kisebb teljesítménnyel képes fenntartani ugyanazt a sebességet. Így ha minél több kamion közlekedik egymással összeköttetésben, a megtakarítás exponenciálisan növekedhet. Az önvezető konvojoknál ez nagyszámban és precízen lehetséges. Sok kicsit sokra megy. Szóval energiából is kevesebbet kell felvenni ennek hála.

Ebből is látszik, hogy egyéb fejlett technológiákkal kombinálva és a közlekedési rendszer megreformálva az elektromos autózás tökéletesen kiválthatja a belsőégésű gépjárműveket, akkor is ha a környezet és az emberi élet védelme, a fenntarthatóság egy fontos szempont.