Vasúti sorompókba miért nem lehet fotocellát telepíteni, hogy adott esetben ne csukódjon rá a járműre?

Lehet telepíteni, csak épp eléggé veszélyes. A parkolók, telephelyek sorompói többnyire érzékelősek (pl. fotocellásak, de más megoldások is vannak), nem is csukódnak rá a járművekre.

Vasúti sorompók esetében elég komoly a tét, ezért törekedni kell a minél egyszerűbb vezérlésre. Mivel a fotocella könnyen szennyeződik és egy vasúti átjáró pont nem egy szélcsendes, fedett hely, meghibásodásra kimondottan hajlamos lenne. Az ennél kifinomultabb technikák meg drágábbak és szinten plusz egy hibalehetőséget jelentenek, ami az ilyen biztonságkritikus rendszerelemknél akkor is kizáró ok lehet, ha amúgy elég megbízható technológiákról van szó.

Bolondbiztos módszer nem létezik.

Ez azért nem lenne jó megodás, mert ha a csapórúd visszanyílik, át akar menni a következő autó is. Még mindig jobb ha egy jármű letöri a csapórudat, mintha vonattal ütközik.

Kisebb az anyagi kár, és a személyi sérülés is.

Az oroszok egy elég jó módszert találtak ki erre, ott a sorompó lezárásakor az úttestből egy akadály nyílik fel, az képes megfogni akár egy (normál sebességgel közlekedő) teherautót is.

Kárt tesz ugyan az autóban, és a sofőr is sérülhet, dehát miért akart átmenni a piroson? És még mindig jobb mint vonattal ütközni.

Igen, ennek is nekimennek, pedig tudják hogy ott van, ezért is írtam, hogy hülyebiztos megoldás nem létezik.

"miért nem lehet olyan bolondbiztos módszerrel csinálni hogy ha valahogy mégis mellé kerültem akkor érzékelje hogy ott állok és ne csukódjon rám"

Mert akkor is rálóghatsz a sínre, és utána a bolond örököseid meg perelik a vasúttársaságot, hogy a sorompó miért nem csukódott le?!? A fénysorompó időben pirosra vált. Utána van elegendő idő arra, hogy egy hosszú lassújármű is áthajtson az átjárón és csak azután csukódnak le a sorompószárnyak. Többségük csak féloldalon.

Akire rácsukódik mindezek ellenére is a sorompó, az szabálytalanul közlekedik. Erre nincs bolondbiztos megoldás - azon kívül, hogy elveszed a jogosítványát és nem hagyod a futóbolondokat másokat veszélyeztetni.

Először pirosan villog. Olyankor már meg kell állni. Ha még vannak az átjáróban, és mondjuk egy kisebb torlódás van a túloldalán (nálunk itt a szomszédban ez napi szintűprobléma), akkor nem is hajthatsz be az átjáróba akkor sem, ha fehéren villog a jelzés. Csak akkor lehet behajtani, ha folyamatosan haladva át lehet hajtani rajta.

Szóval ha pirosan villog, megállsz, utána kezd el csukódni a sorompó.

Aki behajtott egy amúgy beállt átjáróba, ésközben lett piros, az így járt.

A szabálykövetkőkre kell tervezni, nem a hülyékre, ha lenne ilyen érzékelő, egy héten belül kitalálná valaki az ellenszert, hogy mitől nem fog soha lecsukódni.

Bolondbiztos módszer van: a bolondoktól el kell venni a jogsit.

A villogás kezdetétől a rúd megindulásáig 12 másodperc.

5 km/h sebességgel, azaz egy nyugodtabb gyalogos tempójában haladva egy jármű ez idő alatt 16,7 m-t tud megtenni. Vagyis, még egy kamion is kiér a rúd alól. Ennél meg azért csak gyorsabban szoktak haladni a járművek.

A cél a maximális biztonság, a lehetséges hibák számának minimalizálása, a hibaforrások kiküszöbölése.

A csapórúdtörésnek meg nincs biztonsági kockázata, mert letört csapórúd esetén nem lesz végállásellenőrzése a sorompónak, tehát a vonatok csak lépésben tudnak haladni rajta, köszönhetően a vonatbefolyásoló berendezésnek.

Mert az autókban eleve van ilyen fotocella: a vezető szemének hívják. És azért felesleges mindent teljesen bolondbiztosra építeni, mivel a járművezetésnek vannak boizonyos feltételeib aminek ha megfelel az ember, akkor nem alakulhatnak ki ilyen helyzetek.

A közlekedési infrastruktúrák tervezésénél az az alapelvb hogy azt olyanok fogják használnib akik ismerik a legalapvetőbb szabályokat.