Első B jogsival anno (v. Mostanság) ki mennyire félt az utakon? Rögtön mertetek egyedül vezetni, esetleg muszáj volt?

Amint meglett a jogsim, autót akartam venni. Mivel az adásvételi aláírása pillanatától kezdve a bizt. nem érvényes a kocsira, ezért megbeszéltük apámmal hogy mivel ő rutinos, ő fogja hazahozni az "új" kocsit, én pedig majd vezetem az övét. Néhányszor gyakorolgattam vezetni a kocsiját. Életem első teljesen egyedüli vezetése akkor volt, amikor hazavittük a kocsimat. Sötét volt, esett az eső, és még forgalom is volt... Hát mit ne mondjak be voltam gyulladva rendesen, azért az jó volt, hogy apám ment előttem, azért ez megnyugvással töltött el... Az is jó volt, hogy előtte gyakorolgattunk, így már nem votl annyira szokatlan, pláne hogy apámé dízel, én meg benzinesen tanultam.

Eleinte volt bennem némi félsz, főleg amikor apámét vezettem. Mióta a sajátomat hajtom, azóta sokkal nyugodtabb vagyok, mert azt nem féltem úgy, mint másét.

Kezdetben eléggé óvatos voltam, talán túlságosan is, mostanában kezdek kicsit bátrabb lenni, kezdem elérni az átlagot. Legjobban akkor féltem amikor én mentem 50el, mellettem meg mindenki 70-80al. Már kezdem megszokni, nem zavar annyira...

Sok "félelmetes" emlék van, jellemzően olyanok, amikből majdnem baleset lett, meg amikor egyszer elkaptak a zsaruk...

Bp, XIII. ker, Radnóti - Pannónia sarok: este volt már, út szélén parkoló kocsisor, nekem macisajt (radnótin mentem). Közeledek kereszteződéshez. Beugrott amit tanultunk, hogy sötétben a másikat a fényszóról jól észre lehet venni. Mondom szuper. Közeledek a kereszteződéshez, fényszóró csóvát nem látok, nézek, senki nem jön. Hurrá, nagy gázzal tűz át. Nézek oldalra, piszkosul jön az autó. Én meg nyomom a gázt mint a barom, és alig ment a kocsi. Persze azért, mert 4. seb.-es és én meg ügye úgy tanultam, hogy amint megmozdult a kocsi, rögtön 2-es. Igen ám, de a 4 seb. es autónál később kell pakolni a 2-est, viszont nekem ez még akkor nagyon szokatlan volt, rögtön pakoltam a 2est. Szóval 2esben, nyomom a gázt mint a barom, autó csak nem gyorsul, mert annyira leesett a fordulat. Na nagy nehezen végre átküzdöttem magam a kereszteződésen, nagy dudálás, anyázás, a keresztben jövő megállt, persze volt közöttünk még vagy 10 méter, de azért akkor is. Átérek a kereszteződésen, vérnyomásom épp elkezdett volna leesni, hogy senki nem halt meg, anyagi kár nem lett. Mire ez átfutott az agyamon, hallok hátulról ilyen sziréna vinnyogást, amikor csak párat rányomnak, hogy állj meg. Tükör: zsaruk mögöttem, villog a megkül. jelzés. Na mondom, elsőbbség meg nem adása, lehet a jogsinak annyi, de mindenképpen pénz bírság, nagyon jó...

Hát mindegy, következő kereszteződésnél félreálltam, rendőrök: "hát ez meg mi volt?". "Nem volt túl szép...". Hát mondom igen, tudom én, de az az igazság hogy piszkosul néztem, de nem láttam hogy jön....

Rendőrök: fogyasztott alkoholt? Nem semmit. Na jó, jogsit, forgalmit, stb... Na mondom most jön a végbéltükrözéssel egybekötött mini műszaki, amin úgy megb*nak, hogy öröm lesz nézni... Mondom nekik, hogy hát az az igazság hogy még kezdő vagyok, és mutatam a hátul levő T betűre.

Megnézegették a jogsit, lekérték, látták hogy ténlg csak láma voltam, nem szóltak semmit, elengedtek, mondták hogy legközelebb csak óvatosan. Hát utána még kb 1 órán keresztül remegett a lábam.

Nagy tanulság volt: az egész utca ki van világítva, ilyenkor az autó fényét nem lehet meglátni, mert nem tűnik ki a sötétből. Továbbá olyan szűk szögben lehet látni a keresztben jövőt, hogy majdnem csak akkor láthatod hogy nem jön senki, amikor már a kereszteződésben állsz. Hozzáteszem azóta itt már volt 1-2 baleset, és naponta nem egy nagy fékezés is van. Legutóbb épp 20 perce volt itt ilyen, amikor jöttem haza... :)

Sose féltem vezetni, mentem már havas úton, jeges úton, esőben, forgalmas helyen.

Amikor meglett jogsim nem volt saját autóm, még most sincs, ezért a szülők kocsiját vezettem.

Eleinte nem adták oda, csak akkor vezethettem ha egyikőjük bent ült, pár hónap múlva odaadták. Volt hogy apámat vittem vmi kajára és mentem érte, tesómat vittem be a városba.

Kicsivel több mint 1 év után már 100km-es útra mentem el a haverokkal.

Igazából nem muszáj vezetnem, sose volt muszáj, de jó hogy van jogsim mert így az 50-es robogóval is mehetek.

Azzal se félek menni, már mentem vele viharban is.