Mit jelentenek az alábbi kifejezések a vonatoknál?

Zónázó, sebes közel ugyanaz, csak előbbi elővárosi járat és kifejezetten a város közeli zónában nem áll meg, távolabb pedig megáll mindenhol. A sebes hasonló, csak távolsági forgalomban.

A személyvonat a legtöbb állomáson és megállóhelyen megáll, a gyorsított személy több megállót kihagy, de nem annyit, mint egy Zónázó.

A gyorsvonat távolsági járat, csak a főbb csomópontokban áll meg.

Fontos azonban , hogy e kategorizálás alól aránylag sok kivételt is találhatsz.

A személyvonat alapjáraton mindenhol megáll, de vannak kivételek. Ilyen például a kelebiai, ami Pesterzsébet és Kunszentmiklós-Tass (cirka 50 kilométer) között nem áll meg, nem véletlenül volt egy időben sebesvonat a kategóriája, ami általában kihagyja a megállókat egy szakaszon (kb. 50-60km), majd utána mindenhol megáll.

A zónázó ugyanez, csak az elővárosában: egy bizonyos szakaszon (ahol jár mellette személyvonat) nem áll meg sehol (vagy csak nagyobb városban, mint például Érd). Ezután mindenhol megáll.

A gyorsított személyvonat egy ennél érdekesebb típus, mert ahány vonal, annyi módon hagy ki különböző mennyiségű megállót. Van, ahol ugyanolyan, mint a zónázó, csak ott is megáll néhány helyen, ahol a zónázó nem (ilyen például a G60), illetve olyan is van, hogy az útvonalán végig csak a forgalmasabb helyeken áll meg, ilyen például a G43. Az érdekesség, hogy Szolnokra lassabban, Székesfehérvárra gyorsabban ér le a gyorsított, mint a zónázó, ezért nem is lehet egyértelműen megmondani, hogy melyik a gyorsabb: egyszerűen más a funkciójuk.

Végül pedig a gyorsvonat: távolsági járatok m, csak a nagyobb városokban, állomásokon állnak meg. Legalábbis ez a rendeltetése, de a Budapest - Lőkösháza viszonylaton például nem áll meg Szolnokig, aztán van, hogy egy 300 fős településen (Csárdaszállás) is megáll, így részben kiváltja a személyvonatokat is.