MÁV horrorsztorik?

Azért az hogy a rendszer nem a megfeleő vonatra ad jegyet, az azért 99%-ban nem a máv hibája, hanem az 1 bites utasoké....

Nyáron napi szintü késéseket okoz a Balatonnál, hogy a marhája nem arra a vonatra szál, amire jegyet vett, majd még ő akarja megmahyarázni, hogy rajta kivül mindenki hülye....

Mint a bicós és a gyorsvonatok esete... világosan rajta van a jegyen, hogy melyik vonatra melyik vagonra szól a jegye, és már szerintem direkt nem arra rakta... majd amikor látja higy ő a balfa..sz rendőrt hív...

Faszán 2 órát álltunk ez miatt Fonyódon.

Ez mitől horror? Tök általános dolog.

Annak idején 2001 és 2007 között voltam rendszeres vendége a Pécs-Budapest IC-knek.

Ilyen, hogy eladták a helyjegyemet, nem is számoltam, hogy hányszor volt már. Ilyenkor vagy leültem máshova, vagy ha nem volt szabad hely, szóltam a kallernak, aki vagy elhelyezett az első osztályon. Vagy ha ott sem volt hely, akkor a büfékocsiban utaztam. Mivel ez rendszeres volt, természetesen visszatérítés nem volt, még csak annyit se mondtak, hogy bocsika.

Nem tudom mostanában mi a helyzet, talán többen utaznak autóval manapság, mint akkor. De például pénteken délutánra sokszor már csütörtökön sem volt jegy. Általában szerdán meg kellett venni előre. Aznap a vonat indulása előtt a pályaudvarra esve esély nem volt jegyet venni.

Olyan is volt nem egyszer, hogy nyáron 40 fokban nem működött a klíma. Az IC-n nyitható ablakok nincsenek. Szó szerint 60 fokban aszalódtunk majdnem 3 órát.

Ha szeles volt az idő, akkor felsővezeték szakadás miatt indultunk 240-300 perces késéssel.

Télen volt olyan, hogy semmi extra, csak hideg volt. Déli pályaudvar 16:45-kor indult volna az IC. Indulás előtt 15 perccel ki volt írva hogy 90 percet késik. Oké, megvárom, míg városon belül hazaérnék, az is minimum egy óra. Elácsorgok a pályaudvaron 1,5 órát. Letelik. A kiírás megváltozott, 120 perc késés. Az már csak fél óra plusz, nem oszt, nem szoroz. Majd 240 perc késés, 300 perc késés, stb... Végül hajnali fél 2-kor el is indult a "16:45-ös" IC. Reggel 5 körül már haza is értem.

Aztán olyan is volt, hogy egy átjáróban elcsaptunk egy személykocsit. Látni nem láttam semmi durvát. A vonaton érezni, hallani nem is lehetett különösebben semmit, csak azt vettük észre, hogy megálltunk, a mozdony perceken keresztül istetntelenül dudált, a kallerok meg rohangálnak. Aztán szirénázás, mentők, tűzoltók, rendőrautók jöttek. 2,5 órát dekkoltunk a helyszínen. Aztán mozdonycsere és indultunk tovább.