Miért léteznek a MÁV-nál olyan megállók, amik a semmiben állnak és nem egy településen; és amik valami fantázianevet viselnek?

Nem tudom, pontosan mire gondolsz. Nem mindig a települések határában építették a vasutat, hanem inkább (két nagyobb település között) egyenesen. A megálló így a bekötőútnál jött létre, annak ellenére, hogy a település akár kilométerekre is lehetett - viszont akkoriban ez nem volt olyan nagy távolság, figyelembe véve, hogy a vonat mellett a lovaskocsi volt az alternatíva. Állomás létrejöhetett tényleg a semmi közepén, ennek inkább forgalmi oka volt, de megálló tényleg csak akkor volt úgymond a semmi közepén, ha igazából volt ott valami.

Ami az elnevezéseket illeti, én nem nagyon tudok fantázianevekről. Olyan van, hogy egy település fizetett a vasútépítésért, és megjelent a neve a megálló nevében (vagy ha nem fizetett, akkor nem, annak ellenére, hogy közelebb volt a megállóhoz, állomáshoz, mint egy másik település). Ha meg nem településről volt elnevezve, akkor leginkább valami ipari, gazdasági létesítményről.

Érdemes megnézni a II. (esetleg az I.) katonai felmérés térképét, és összevetni a mai térképekkel.

Régen nem voltak olyan teherbírású, terepjáró képességű teherautók mint manapság, úgyhogy inkább építettek vasutat és azon szállítottak mindent is. Vagyis gazdasági célja volt a vasútépítésnek régen és nem a személyszállítás volt az elsődleges. Amikor a legtöbb vasútvonal épület, akkor még nem volt MÁV, hanem magán vasúttársaságok voltak, mindegyik építette azt amire befektetőt tudott szeretni és hasznot remélt belőle. Nem is akartak annyira utazni az emberek és nem is volt ennyire gyors az élet mint manapság, ha egy nap alatt járták meg a várost, akkor egy nap alatt, nem siettek.

Nagyon sok helyen jártam az országban és sokszor tényleg döbbenetes, hogy látszólag a semmi közepén ott egy állomás II. osztályú állomásépülettel ( [link] ) plusz kiszolgáló épületek, 200-300 négyzetméteres raktár és több100 méteres rakódó rámpa meg még esetleg élőállat rakódó is. Ezeket nem azért építették oda, mert olyan kedvük volt, hanem mert kellett, kihasználták. Ment a gabona, fa, disznó, stb szállítás teljes gőzzel.

Aztán ezek a helyek eljelentéktelenedtek, megváltoztak a körülmények, megéri inkább kamionnal szállítani, stb. Az állomások megállókká váltak, aztán mivel utas sincs, sokat "megszüntettek". (Valójában az hogy nem áll meg a vonat nem azt jelenti hogy megszűnt a megálló, de ebbe ne menjük bele :D)

A fantázianévre tudnál példát mondani?

Eleve egy csomó helyen a településtől messze, annak kvázi külterületén van a vasúti megálló és/vagy két település között.

Ahogy első írja, régen egyrészt nem volt távolság az a pár kilométer, másrészt sokszor voltak helyi buszok.

Erdőszél Kunfehértó közigazgatási területe. Ennyi erővel Kelenföldet is nevezhetné fantázia névnek... :D

Azt hittem valami komolyabb fantázia neveket mondasz minz például Karakószörcsök (tényleg létezik)

Galambos:

[link]

"Most jelent meg Selymesi Sándor: Száz éve épült meg a Galambos - Bugac közötti kisvasút c. könyv. A kisvasút 600 mm nyomtávú volt, elsősorben a bugaci erdők faanyagát szállították vele Galambosi átrakodás után Kecskemétre. A Kecskemét - Kiskunmajsa kisvasút megépülése után 1930-ban egy részét átépítették 760 mm-esre és akkor már nem ment el Galambosig. Az árut ezután a Kecskeméti KK.-n keresztül közvetlenül szállították Kecskemét-Alsó vasútállomásra."