Amíg volt vonatokon harmadosztályú kocsi, az miben volt másabb, és ki volt az utazóközönség?

Nézzél régi magyar filmeket, amelyekben vannak vonatozós jelenetek... főleg az 1945 előtti filmekben elég gyakori volt.

Nem véletlen, ugyanis a `80-as évekig a vonat valóban az elsőszámú tömegközlekedési eszköz volt.

Nem hiszem, hogy van értelme azt elemezgetni, hogy régen mennyire volt közbiztonsági szempontból veszélyes a vonaton utazás.

Más volt az egész világ, és az aktuális helyzetből adódóan lehetett veszélyes is a vonatozás, de nem az volt a jellemző.

Az utasok igényeiknek, és pénzüknek megfelelően válthattak jegyeket a különböző besorolású kocsilba, de ugye most sem elsőosztályon utaznak a legtöbben.

Mivel tömegek vonatoztak, és szállítottak is sokmindent személyi poggyászként, tyúkkal, libával, kecskével csak a harmadosztályon utazhattak.

Volt még peronjegy is, ami nélkül az állomásra sem engedtek be.

Az aktuális politika is kihatott az utasok összetételére, pl tömegesen utaztak katonák a vonatokon.

A harmadosztályú kocsikat az európai vasutak 1956 június 3-mal szüntették meg.

Ekkortól a korábbi 3. osztályú kocsikat átminősítették 2. osztályúvá, a korábbi 2. osztályú kocsikat 1. osztályúva (az 1. osztályú kocsik nem változtak). A díjszabási változások ugyan így alakultak.

Magyarországon az átállást megragadva néhány évig az osztályjelölés helyett "fapados" és "párnás" jelöléseket használtak, de a nemzetközi forgalomban az előírások megkövetelték az 1. és 2. osztályú jelöléseket.

Ami a járművek komfortját illeti, a 3. osztályú kocsik jellemzően soronként 5 fős fapadokkal (az újabb kocsiknál műbőr bevonattal, de párnázatlanul) készültek.

A 2. osztályú kocsik főként soronként 4 fős párnázott szövetülésekkel voltak szerelve.

Az 1. osztályon nagy lábterű, soronként 6 fős, párnázott szövetbevonatos ülések (mondhatni kanapék) voltak.

Az átállás után az újépítésű (és frissen átépített) járművek komfortját kb. két osztály közé pozicionálták, azaz

-az új 2. osztály soronként 4 fős, párnázott (vagy rugózott) műbőrhuzatos kialakítású, azaz komforban a korábbi 3. és 2. osztály közé esett

-az új 1. osztály és a soronként 3 fős, párnázott szövethuzatos 1. osztályú kialakítású, kényelmében a korábbi 1. és 2. osztály közé esett

Egyes - főképp mellékvonali - járművek ettől kisebb komfortszinttel készültek.

#4 Próbáld a Budapest-Cegléd vonalat, a szabolcsi mellékvonalakat (Nyh-Mateszalka/Tiborszallas-Zahony/Tiszalok-Debrecen stb)

#1 Például a Záhony-Bp. személyvonaton ez a különbség: egy sorban három ülés a fülkében (a másodosztályon elvileg négy utasnak kellene egy sorban ülnie), és más az üléshuzat.

Megéri, ugye?

Valaha volt olyan, hogy Fekete Vonat. Nem az együttesre gondolok, hanem arra, ami a nevét adta. Pesten az építőiparban sok roma dolgozott a szocializmusban, és azzal jártak haza, jellemzően hetente egyszer.(Segély még nem volt). Ott fizetéskor akadt balhé, de rendőrök mindig voltak a vonaton. Volt, hogy egy verekedésből kifolyólag Debrecenben leszállították őket két komplett kocsiból, történt némi kihallgatás a peronon. Mivel persze senki nem kezdte a balhét, a rendőrök mindenkit végigvertek, és testületileg elvittek a hűvösre. A vonat közben elment. Mondjuk azon a vonaton zömmel ők utaztak. Megjegyzem, tömegverekedést kezdeni a szocializmusban a nem romának sem volt ildomos...kb. az előbb említett eljárás történt azzal is.

Vagyis az utazóközönség nem volt veszélyesebb a régi időben sem. Talán több volt a vonaton elkövetett lopás pl, mert zömmel az volt a fő közlekedési eszköz, szerintem egészen a hetvenes évekig. A vásáros stb. vonatokon pl. gyakran utaztak rendőrök, korábban csendőrök. A legtöbb állomáson és nagyobb megállókon volt szolgálat, effektíve laktak ott emberek, nem egyedül álldogáltál valahol a falutól két kilométerre a egy tábla alatt az esőben. Jobb volt a biztonság érzeted.