Félek a gólyatábortól, meg semmi kedvem az egészhez (de muszáj menni), mi lesz így?

Én mindenképpen elmennék a helyedben. Meglátod, jó lesz :)

Egyébként melyik intézmény?

Nem kötelező menni, de szerintem érdemes.

Nem godolkoztál még rajta, hogy kissé változnod kellene? Nincsenek barátaid, félsz az emberektől, kedvtelenség, nincs kedved kimozdulni = depressziós vagy, nem élvezed az életet, semmi buli, vagy legalább beülni valahova ismerősökkel. Nem hiszem, hogy ez kielégít téged. Az egyetem tökéletes lenne arra, hogy elkezdj egy kicsit oldottabb lenni.

Nem arról beszélek, hogy idd tacsakrészegre magad naponta kétszer buliban, sőt, az hülyeség lenne. Hanem bújj ki a csigaházadból, ismerkedj emberekkel, barátkozz, legyenek élményeid, különben 40évesen tök egyedül besavanyodva fogsz rájönni, hogy valami kimaradt az életedből. Már felnőtt vagy, hamarosan vége a diákéveknek, robotolni/dolgozni kell majd, ergo most kellene élményeket gyűjteni. És egy állásinterjún meg sem tudsz majd mukkani, vagy el sem mész, mert félsz, hogy mit fognak hozzád szólni?

Az egyetem tökéletes hely arra, hogy barátokat találj, rengeteg féle ember jár oda, biztosan találsz majd olyat, akivel jóban leszel. A bölcsészeket nálunk amúgy külön (állat)fajnak hívják (nem negatív értelemben), nagyon összetartó csapat, színes emberekből áll. Megtaulhatsz kommunikálni, megízlelheted, milyen jó az, ha az embernek van kit felhívnia, ha ahhoz van kedve, hogy bedobjon valahol egy forrócsokit, vagy éjszakába nyúlóan elcsevegjenek a világ értelméről és egyéb filozofikus kérdésekről.

Remélem legalább egy másodpercre elgondolkodtat, amit leírtam, mert akkor már megérte.