Érdemes így egyetemre járni?

Gyógytornász szakon vagyok első éves. Nem mondom, hogy nem szeretem, mert jó, érdekes, de nem érzem azt hogy 100%-ig megtaláltam önmagam. Minden nagyobb zh és vizsga előtt elgondolkodok, hogy itt van e nekem a helyem, és akkora stresszel jár sokszor, hogy sírva ülök a szobámban. Először még azt gondoltam, hogy biztos csak rosszul kezelem a stresszt, mjd belerázódok, de mindig felteszem magamnak a kérdést, hogy komolyan ezt akarom-e, és a válaszom nem egyértelmű igen. Ha bárki megkérdezi szeretem-e, azt mondom, hogy igen, de ez nem teljesen őszinte.

Már az érettségi előtt is elgondolkodtam azon, hogy nem megyek egyetemre, de anyával nagyon összevesztünk, kiabált velem, hogy akkor nem kapunk majd családi pótlékot és gondoljak a 2 kisebb testvéremre is. Amúgy is, mit akarok akkor kezdeni magammal? Azt válaszoltam, hogy dolgozok, de csak még jobban kiabált velem, hogy egy érettségivel semmit sem fogok találni. Ebben vmilyen szinten igaza van, és az is igaz, hogy nem tudnék egy olyan szakmát mondani amiben el tudom képzelni magam igazán.

Sokszor egyszerűen csak azt érzem, hogy vki más álmát élem, mert a szüleim csak akkor lesznek rám büszkék, ha lediplomázok, de sokszor érzem azt, hogy ez az egyetem több negatív dolgot hoz nekem, mint pozitívat.

Már arra is gondoltam, hogy a következő félévet nem kezdem el, dolgozok, nyelvvizsgázok, közben átgondolom az életem, hogy mi érdekel igazán, de ha ezzel előállok tudom mekkora nagy veszekedés lesz. Megéri? Vagy csináljam ezt végig?