Borzasztoan rettegek az erettsegitol. Mas is igy van?

Nekem tanulás nélkül megvolt...a legrosszabb is 70% fölött sikerült.

Nem kell félni. Ha tudod használni a segédleteket (szöveggyűjtemény, függvénytábla, stb), és van némi fogalmad a 4-5 év anyagából, akkor lazán meglesz.

Hadd áruljak el valamit: a legdurvább érettségi is kismiska egy zárthelyihez vagy szigorlathoz képest. Abból pedig kapsz bőven, ha felvesznek. Ha már most így pánikolsz, esélyed sem lesz a főiskolán vagy egyetemen.

Amúgy a tanítóképző sem kecsegtet sokkal komolyabb presztízzsel, mint az árufeltöltő, főleg hogy ez a kormány minden erejével az oktatás ellen küzd. Életpályamodell, hát persze...

Muszáj leállítanod magad, mert nyárig még felemészt a sok idegeskedés, és nem tudsz majd annyira koncentrálni. (Meg addig sem olyan hatékony a tanulásod.)

Még majdnem egy fél éved van. Az rengeteg.

Készíts elvégezhető tervet: mikor melyik anyagrészt veszed át, és ragaszkodj hozzá! Legalább 1-1,5 hónapot hagyj a írásbeli előtt ismétlésre, tesztírásokra, meg arra, hogy a legkényesebb témakörökkel foglalkozz!

Én teljesen megértelek. Tavaly érettségiztem, hozzád hasonlóan én is nagyon izgulós voltam / vagyok... Ha nem féltem volna annyira, akkor valószínű, hogy nem tanultam volna annyit és nem hoztam volna ki magamból a maximumot, tehát egy bizonyos szintig ez a jellegű stressz még sikereket is eredményezhet, de nekem nagyon-nagyon tönkretette a mindennapjaimat. Januártól folyamatosan sírtam, hogy én márpedig nem fogok tudni úgysem felkészülni az érettségire, folyton lemaradva éreztem magamat, egyáltalán nem voltam biztos a tudásomban, pedig éjjel-nappal tanultam... A sok kínlódás ellenére jó érettségit sikerült csinálnom, fel is vettek a kívánt egyetemre - tanárira járok - de az érettséginél sokkal durvább dolgok folynak egy egyetemen.. Még a tanárképzőn is! :D Szóval tényleg ne görcsölj rá, ez lehet a legjobb éved a gimiben, ráadásul ez az utolsó, szóval szerintem élvezd ki ezt a gondtalanságot, amíg a szüleiddel lakhatsz és tényleg csak a tanulás miatt kell stresszelned. Így visszagondolva nagyon bánom, hogy megkeserítettem a saját életemet azzal, hogy végigizgultam azt a fél évet, amíg az éretségire készültem, csomó betegséget elkaptam, alig aludtam - és ugyanez csak fokozódik most az egyetemen... Gondolom most sem reálisak a félelmeim és lesz még ennél rosszabb is, hiszen mindig az a legnagyobb probléma vagy kihívás, amivel éppen meg kell küzdenünk, tehát nem akarom alábecsülni a problémádat egyes hozzászólókkal ellentétben, csak arra szeretnélek bíztatni, hogy egyszerűen csak próbálj meg lazítani! :) Nem lehet folyamatosan így élni...

A szövegértéseim magyarból nekem is pont így sikerültek, aztán az érettségin meg 40/39-et írtam. Ott az ember csak arra koncentrál, amit éppen csinál, nem mentem ki közben enni valamit, nem felejtettem el közben a szöveg felét, nem kopogott be az anyukám, hogy mondjon valamit, szóval a vizsgahelyzetben jobban tudsz majd te is teljesíteni. Ráadásul a tanárok is ott adnak pontot, ahol tudnak. Én magamat mindig szigorúan pontoztam, de ha a saját tanárod értékeli majd a teszted, őt a jóindulat fogja vezérelni. :) Erre persze nem lehet alapozni, de azért bízz magadban és a képességeidben. Ha "csak" 30 pontosra sikerülne, hát akkor is legyél nagyon büszke magadra, mert sokan még ennyire sem képesek, a szóbelivel meg úgyis szépíthetsz még.

Ha nem vesznek fel, akkor is lesz lehetőséged újraérettségizni, szóval nincs itt a világ vége! Koncentrálj a jelenre. :)

Kitartást.

19/L