Kezdőoldal » Közoktatás, tanfolyamok » Egyéb kérdések » Miért rossz ennyi ember...

Miért rossz ennyi ember matekból? És miért utálják ilyen sokan?

Figyelt kérdés

Tényleg kíváncsi vagyok rá. Ennyire rossz a matematika oktatás? Vagy már általánosban megutáltatják az emberekkel? Vagy ennyire rossz a többség alapvető képessége hozzá?

Rengeteg gimnazistától(!!!) hallom, hogy “csak legyen meg a kettes matekból”, “remélem, hogy átmegyek a matek érettségin”, stb. Csomó meme van olyanokról, hogy mégis mikor lesz az életben szükség a másodfokú egyenlet megoldóképletére. Komolyan ez okoz nehézséget valakinek, hogy megoldjon egy másodfokú egyenletet? Az meg hogy az életben nem kell.... Valószínűleg több embernek fog ez kelleni, mint az, hogy mi az a jambikus versláb vagy mikor volt a Morva mezei csata. Ne értsétek félre, nekem az irodalommal vagy a történelemmel sincsen problémám, ez mind szükséges egy megfelelő műveltségi szint eléréséhez. De valahogy a matek mindig több szidalmat kap. A másik, hogy folyton látom itt az egyetemekkel kapcsolatos kérdések alatt, hogy a matek milyen nehéz meg mennyire szóró tárgy. De pl. egy SZTE-s vagy BGE-s analízis zh szinte már fájdalmasan egyszerű. Ha az ember pár napot rászán, akkor ha gyengébb képességei is vannak, kizárt hogy megbukik. Vagy tényleg ennyire “nem passzol” néhány emberhez ez a tárgy, hogy képtelen megérteni/megtanulni?



2018. jún. 21. 10:57
1 2
 1/15 anonim ***** válasza:
55%

,,Tényleg kíváncsi vagyok rá. Ennyire rossz a matematika oktatás? Vagy már általánosban megutáltatják az emberekkel? Vagy ennyire rossz a többség alapvető képessége hozzá?"


Igen valóban rossz a matematika oktatás, a legtöbb tanárból már ki van ölve a matek iránti szeretet, csak bemegy ledarálja és nem érdekli, hogy hányan értik meg. Valójában már kis korban 8-9 évesen ezzel a módszerrel kiölik a gyerekekből is az érdeklődést, pedig addig még biztos megvan bennük is a tudás vágy, érdeklődés. Megutálják szépen lassan és nem szeretik tanulni, ennek az lesz az eredménye, hogy középiskolára hatalmas hiányosságaik vannak és nem akarják tanulni, utálják.


A matek pedig gyönyörű dolog és könnyen tanulható, ehhez persze a legtöbb embernek szüksége lenne egy jó tanárra, ami valljuk be, ma Magyarországon nagyon kevés van.


És igen a matekra is szükség van az alapműveltséghez, borzasztóan buta ember az aki olyat mond, hogy soha nem lesz rá szüksége és fölösleges. Gyakran hallani olyat, hogy én mindig rossz voltam matekból, igazából ezek az emberek lusták arra, hogy vegyék a fáradságot és matekozzanak. Érdekes, hogy azt nem szokás mondani, hogy én mindig rossz voltam irodalomból vagy történelemből, mert akkor az ember egyből arra gondol, hogy ostoba, a matekkal és a természettudományokkal is így kéne ennek lennie, de manapság az a divat ha ostoba maradsz (ehhez a helyzet kialakuláshoz sajnos a kormánynak nagyon sok köze van, ostoba keleti népre van szükségük, hogy lophassanak).

2018. jún. 21. 11:16
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/15 anonim ***** válasza:
94%

Én matektanár vagyok jó rég óta.

Sokat gondolkoztam ezen, amit leírsz, és pár éve van egy kis elméletem erről.


Azzal kezdeném, hogy az én óráimon a legfontosabb a hangulat , az oldott légkör kialakítása, ne legyen stressz, érezzük játéknak, rejtvénynek a dolgot. (Nálam például nincs táblánál feleltetés, csak önkéntesen...) Ez sikerülni is szokott, voltam én kedvenc tanára olyanoknak is, akik kettesek voltak matekból. Hozzá kell tennem, hogy én elég oldott, stresszmentes ember vagyok, ugyanakkor (és ez a legfontosabb) precíz, következetes, és az egyenes beszéd híve vagyok.


Na most az a kérdés, hogy más tanárok miért nem hajlandók erre? Elkezdtem visszafejteni a fonalat az egyetemi évfolyamtársaimig. És ott találtam valami forrását a problémának. Már ott a 100 fő között a legtöbben eleve szorongó, introvertált, gátlásos fiúk-lányok voltak. Nekik a matematika leginkább a sikerélményt adó dolog volt, ebben nem kellett megnyilvánulni a személyiségnek, megbízhatóan kigyakorolható tananyag, és ha valaki szorongó, akkor ez ad egy kis önbizalmat.


És ez az a pont, ahol a probléma indul. Először is, aki introvertált, az nehezen kapcsolódik, nem találja a hangot a "csibész" diákokkal. Nem tud ráhangolódni az egyes egyéni meg-nem-értésekre, és ez bosszantja, inkább a katedráról osztja az infót. Persze beindul a kölcsönös feszkó, és nincs megállás. Ekkor jönnek a formális fegyelmezési eszközök (intő, feleltetés, röpdolgozat). Ha ilyenek elkezdenek tanítani, akkor azzal szembesülnek, hogy az általuk szeretett, lelki biztonságot adó tantárgyat, és ezt tudat alatt is személyes bántásbak érzik, emiatt persze még inkább bekeményednek, és kialakul az általános ellenállás mindkét fél részéről.


No ezt még árnyalni, részletezni lehetne, de leginkább itt érzem a probléma forrását.

2018. jún. 21. 11:31
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/15 anonim ***** válasza:
93%

A matek az a tantárgy, amelyhez inkrementális tudás szükséges. Ha töriből nem tudod a honfoglalást, attól még megtanulhatod a 48-as forradalmakat. De ha matekból lemaradsz bárhol, akkor onnan kezdve csak a bukdácsolás van.


Magyarországon sok a nemtörődő szülő, aki azt hiszi, majd az iskola felneveli a gyereket. Hát nem. Otthon kellene rá odafigyelni, ne maradjon le. Sajnos a szülők 3/4-e nem foglalkozik ezzel. Így alakul ki a fent felvázolt helyzet.


Sok tanár sincs a csúcson, ez igaz. De nem lehet mindenért őket hibáztatni.

2018. jún. 21. 11:36
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/15 anonim ***** válasza:
60%
Sosem volt érzékem a matekhoz, mindig a magyar, a töri és a nyelvek érdekeltek, emiatt is lehet, hogy nem ment a matek, mert volt meg a motivációm a tanuláshoz. Általánosban még okés volt, 8. végén ötös is lettem, pedig egész végig 3-4-es jegyeim voltak, de akkor összeszedtem magam és ráadásul az utolsó 3 évben nagyon jó volt a tanárnő, ahogy tanított minket, élveztem az óráit, szóval a tanáron is nagyon sok múlik. Amikor bekerültem a gimibe (25 pontos felvételit írtam, nyelvszakra mentem), úgy voltam vele, hogy sosem kell majd nekem a matek, mert úgyis humán irányba tanulok tovább, ez igaz is lett. Végig 3-as voltam itt, néha becsúszott pár 4-es is, de ez nem sokat számított. Aztán az utolsó évben, amikor már inkább azokra a tárgyakra fordítottam több időt, amik számítanak, ezt még jobban lerontottam. 2-es voltam félévkor. Hozzáteszem, az anyagokat se értettem, meg közben rájöttem, hogy nekem nem is nézik a matek érettségit a felvételin, ez a 'laza tanulás' emiatt is volt, annyira se foglalkoztam vele, mint előtte. Aztán mégiscsak be akartam bizonyítani magamnak, hogy legalább az év végi jegyem 3-as lesz, ha már az érettségim nem is. És sikerült, írtam egy 5-öst meg egy 4-est és így megkaptam a hármast. Szóval van bennem akaraterő és energia, ha nagyon muszáj, de ezt nem a matekba akartam belefektetni. Azt is elmondom, hogy a tanárral nem volt gond, mindig lehetett kérdezni, egyvalamit ötször is elmondott, ha kellett, egyszerűen csak olyanokkal voltam körülvéve, akiknek jobb érzékük volt a matekhoz, gyorsabban felfogták a magyarázatot és képesek voltak arra, hogy gondolkodjanak. Mert nekem ez is nehéz volt néha, utáltam a feladatokon agyalni. Eljött az április, próbaérettségi. Én mentem ki utoljára, megszenvedtem szinte minden oldalon. 2-es lett. Nem csüggedtem. Reméltem, hogy májusban olyan feladatsort kapok, ami jobban fekszik majd. Hát, nem így éreztem. Megint úgy jöttem ki, hogy csak legyen 2-es. És sírva fakadtam örömömben, amikor megtudtam, hogy 3-as (!!!) lett. :) Szóval vannak még csodák. A tanár úr is bízott bennem, ez látszik. Volt egy feladat, ami majdnem hibátlan lett és azt a feladattípust előtte sosem értettem. Szóval nem a semmire kaptam pontot, arra nem tudott volna adni a tanár. Úgyhogy mégiscsak vannak csodák. :) Azért annak örülök, hogy az életben nem kell többet matekoznom.
2018. jún. 21. 12:29
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/15 Tom Benko ***** válasza:
100%

Elsősorban a matematika híres a magának valóságról. Ez részben igaz is, de ez már erősen eltúlozva jön le a népnek. Másrészt pont ezért állandóan megkérdőjelezik a gyakorlatiasságát. Ez a szélsőségesen utilitarista nézőpont pedig, karöltve a prompt és direkt haszon igényével végképp aláássa a motivációt a legtöbb diákban.


De a másik oldal is bűnös. Kiváló matematikai elgondolások vannak már az ötvenes évek óta, csak éppen a magyar matematikaoktatásba nem tudnak beszivárogni, sőt, jelenleg kiszivárogtatják inkább. Bár nem tudom, mert éppen a munkacsoport egyik tagjához járok matekszakon, és ő azt mondja, hogy a következő matekkönyv már korszerű szemléletű lesz.


És nagyon sok múlik a tanerőn is. Mit, hogyan, milyen igényesen ad le. Sajnos nagyon sok diák úgy érkezik, hogy nem lesz matekszakos, neki elég lesz a kettes is, mert a tanárbácsinéni megmondta.

2018. jún. 25. 00:07
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/15 anonim válasza:
100%

Nos, én a matekot sose szerettem!Leginkább a tanárok utáltatták meg velem. Általánosban 5.-6.osztályban olyan 3-as 4-es voltam bár már akkor is vért izzadtam miatta. Aztán 7.-8.osztályban végig szörnyű voltam. A tanárt rohadtul nem érdekelte, hogy az osztály fele nem érti. Neki az volt a fontos, hogy az 5-ös tanulók megértsék, de akinek kicsit is nehezebben ment az már le volt szarva. Arról nem is beszélve, hogy aki nem értette azt egyből megalázta, kihívta a táblához a gyerekeket és akinek nem ment, a tanár olyanokat mondott hogy:-Mit nem lehet ezen érteni? Hát te ennyire hülye nem lehetsz!

Az ilyen tanárokat sose fogom megérteni...Miért nem lehet azon lenni, hogy többször elmagyarázza és esetleg segít a diákoknak? Miért kell őket megalázni? Így még a maradék kedvüket is elveszik. Középiskolában sem volt jobb a helyzet, ott is a lehető legrosszab tanárt fogtam ki. Ő aztán szinte semmit nem magyarázott, felírt a táblára egy példát, és az alapján kellett megoldani a feladatokat, egy óra alatt kb 2 feladatot szoktunk megoldani. Én külön matek tanárhoz jártam, nélküle nem lett volna meg a matek érettségim. Nem vagyok reménytelen eset matekból, tehát ha jól elmagyarázzák akkor megértem.


Meg ugye sokan azt mondják, hogy csak gyakorolni kell. De ha egy gyerek nem tudja elkezdeni azt a nyamvadt feladatot, akkor hogyan gyakoroljon? Ha nem jön rá saját magától?


Én megértem, hogy rengeteg a tananyag,de ettől függetlenül még meg lehetne jól tanítani.

2018. jún. 26. 23:00
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/15 Tom Benko ***** válasza:
0%
Az az igazság, hogy a legtöbb diák nem hajlandó elkezdeni. Azt várja, hogy kap egy utasításlistát, aminek végrehajtásával megoldja a feladatot, az, hogy kísérletezzen, próbálkozzon, fel sem merül bennük.
2018. jún. 27. 21:12
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/15 dq ***** válasza:

Amilyen fontos téma, annyira nem tudunk erről semmit.

A téma fontosságát jól mutatja, hogy az űrverseny idején mind az USA, mind a Szovjetúnió rájött hogy több mérnökre van szükségük, mindketten meg akarták reformálni a tananyagot, de egyiknek sem sikerült :D


Ez egy meglehetősen kidolgozatlan wikicikk, de az egyéb anyagokhoz képest annyira nem szörnyű talán: [link]

2018. jún. 27. 21:52
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/15 anonim ***** válasza:
61%

Alapvetően jó képességű vagyok, egész általánosban kitűnő tanuló voltam, gimiben 11. osztályban mégis majdnem meghúzták magekból, de aztán nem került rá sor.

Alapvetően nem a megértéssel, az anyag felfogásában volt a bajom, hanem a tanár állandó szivatásaival.

Elit gimnazistaként rendszeresen íratott velük tipikus “öt feladatos” dolgozatot, amire alig adott negyed órát, nyomokban sem tartalmazta azt az anyagot, amit éppen vettünk, és hiába ãldoztam gyakorlásra az egész délutánomat: semmi részpontszámot nem adott, és csak az a feladat ért egy pontot, aminél hibátlanul kijött az eredmény.

Így mindenkinek annyi lett a jegye, amennyit hibátlanul meg tudott oldani.

Én pedig alapvetően egyáltalán nem voltam reál beállítottságú ember, és sikerült teljesen megutáltatnia velem a matekot.

Ez csak akkor változott meg, amikor iskolát váltottam. Az érettségim pedig 3-mas, pár pont híján 4-es lett, de köszönöm szépen, matekból már ezzel az eredménnyel is tökéletesen meg vagyok elégedve.


Alapvetően nem a tárgy nehezen érthetőségével van a baj, hanem inkább a tanárok hozzáállásával. Tapasztalataim szerint a legtöbb matektanár azt a nézetet vallja, hogy “Aki matekból ‘hülye’, az mindenből az.” Extrém módon kockák, és nagyon kevésnek van szíve.

Ugyanakkor bizony a matek az a tárgy is, amire nem lehet előre készülni. Ha történelemből, biológiából van dolgozat, akkor jobb esetben tudja, vagy legalãbb is sejti előre az ember, hogy milyen témakörökből lesz a szãmonkérés. Mateknál viszont nem így működik. Ha a tanár úgy gondolja, a hét bármelyik random napjára bedob egy hasonló szivatós dolgozatot, mint amiről már meséltem.

Könyörgöm, csinálják ezt a faktosokkal, azokkal az emberekkel, akiket ez tényleg ennyire érdekel, de ne azokkal, akiknek elég lenne szimplán az, hogy megértsék az aktuális anyagot, és tudjanak belőle írni egy jó középszintű êrettségit.

2018. jún. 27. 22:15
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/15 anonim válasza:

Mások utálatáról nyilatkozni nem tudok, csak saját tapasztalataim vannak. Általános iskola alsó tagozatától kezdve nem érdekelt a matek. Negyedik osztályban kezdődtek a nehézségek. Ezután ötödikes lettem, új matek tanárt kaptam. Ő volt az a tanár, aki minden eddigi szimpátiámat kiírtotta belőlem a matek iránt. Ugyan a hármas szintet tudtam teljesíteni, de csak heti egy magántanár segítségével. Az iskolai órák állandó szorongasok voltak. Szinte semmit nem értettem az egészből, majd ezt a helyzetet kihasználva, a tanár dafke felszolított. Természetesen nem tudtam a választ legtöbb esetben, mire az egész osztály rajtam nevetett. Ilyenkor a tanár nem szólt rájuk, csak mosollyal nyugtázta az egészet. Az osztályban volt még pár gyerek rajtam kívül, akik szintén nem értették semmit, de túlnyomó többségben jó matekosok vettek minket körül. Ezért tartott a tanár minket gyengéket, kvázi idiótának.

Ez pedig csak egyre rosszabb lett.

Semmi segítséget nem kaptam órán a padtarsamon (aki egyébként jó játékos volt) kívül, pedig egy kicsi, 16 fős osztályunk volt.

4 évig jártam külön matekra, nyolcadik év végén pedig még ígyis 2,6-ra álltam. Persze nem kaphattam csak úgy meg a hármast, ezért külön le is lettem pirítva az osztály előtt. Felvételim is borzalmasan sikerült. 10 pontos matekot írtam. Ettől függetlenül bekerültem az álom suliba, de akkoris. Most gimnáziumban egy középszerű tanárt kaptam. Most viszonylag értem a dolgokat, de totál közömbös nekem ez az egész.

2018. jún. 27. 22:57
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!