Moricz Zsigmond: Legy jo mindhalalig-olvasonaplo, esetleg rovid tartalom?

Sosem értettem meg, hogy mivel egyszerűbb ide beírni a kérdést, minthogy a Google-ba írnád!? Én beírtam és rögtön megtaláltam!

Emberek ne legyünk már ennyire suták! Ha már a kötelezőt nem olvassuk el, legalább legyünk találékonyak!

Végül is könnyebb valakinek az olvasónaplóját beadni a tied helyett, ha lusta voltál elolvasni a könyvet!

Miből gondolod, hogy aki segíteni akar, az nem egy linket fog adni, amit te is régen megtaláltál volna! Nem fogja senki begépelni ide a saját olvasónaplóját!

A billentyűzetem meg, köszöni szépen jól van!

Hagyjuk! Ha formában lennék tudnék még vitatkozni, de nincs ma semmihez kedvem, úgyhogy mindegy!

De azért ha itt nem kapsz segítséget, akkor ne add be üresen azt az olvasónaplót, Google a barátunk! =o)

Mikszáth: Kőszívű ember fiai című regényről igen nehéz lesz olvasónaplót találnod, merthogy Jókai írta.

Küldök neked egy cselekményvázlatot, meg egy szereplők jellemrajzát hozzá, hátha segít.

Cselekményvázlat:

I. Előkészítés: Baradlay Kazimír haldoklása és végrendelete. Kulcsmondata: „A föld

ne mozogjon, hanem álljon.” (Hatvan perc!)

II. Bonyodalom: Baradlayné, a kőszívű ember felesége férje végakaratát nem teljesíti, küzdelmük két alapvető táborra a bontja a mű szereplőit. Igaz, hogy Baradlay személyesen nincs jelen, csak a maradiság eszméje. A mű alapkonfliktusa: haladás és maradiság

III. Cselekmény kibontakozása: Az anya nekifog, hogy mindhárom gyermekét a szabadságharc és a reformok mellé állítsa.

• A legidősebbet, Ödönt, hazahívja Oroszországból, ahol jó hírű diplomata. Itthon feleségül veheti eddig tiltott szerelmét, egy falusi pap lányát, Arankát. Hazatérte után elüldözi Rideghváry Bencét, anyja kérőjét, és a megye császári adminisztrátorát.

• A középső fiát, Richárdot, aki katonatiszt, Bécsben felkeresi, és öccsével, Jenővel együtt hazahívja. Richárd, aki nagy szoknyabolond, először nem hallgat anyja hívó szavára, igaz, a forradalom nagy ellenfelét, Rideghváry Bencét sem támogatja. Végül bajtársai szelíd ösztönzésére (Pál úr) és szerelmese, Edit kedvéért a Kárpátokon át huszárjaival hazatér.

• A legkisebb fiút, Jenőt, a legnehezebb hazahívni, ő Rideghváry nagy tisztelője, ezenkívül egy osztrák kémnő, Plankerhorst Alfonsine teljesen behálózta. Épp akkor léptették volna elő, de Baradlayné hívó szava erősebb, és anyjával együtt Magyarországra szöknek.

• Itthon a szabadságharc nagy csatái folynak. Richárd bátor katona, Ödön politikai vezető, Baradlayné a kastélyában sebesülteket ápol, Jenő pedig Ödön kis családját vigasztalja, kitéve magát a gyávaság gúnyjának. A testvérek közötti torzsalkodás is a nemzeti összetartást szimbolizálja, hisz a forradalmi párbajban mindketten életüket áldoznák a hazáért.

• A szabadságharc bukása után Richárd fogságba kerül, Ödön otthon várja az elfogatási parancsot. Mindketten készülnek a halálra.

IV. Tetőpont: A névcsere folytán Ödön helyett Jenő jelentkezik a bíróságon, és bátyja védelmében magára vállalja a halálbüntetést.

V. Megoldás: A szereplők bukása méltó önnönmagukhoz, az eszme mindvégig megmarad.

V. A szereplők jellemrajza

A szereplőket alapvetően két táborra lehet osztani, a haladás pártiakra és a maradiakra. A maradiak emberileg is gonoszak, a haladás pártiak kiemelkednek a középszerűségből. A két tábor között néhány mellékszereplő is található, akik ilyen vagy olyan okokból nem csoportosíthatók.

Minden szereplő jellemfejlődésen megy át.

A haladók tábora:

Baradlayné: Visszahúzódó, engedelmes feleségből, a haza önfeláldozó nagyasszonya lett.

Ödön: Oroszországi diplomatából magyar főispán, forradalmi népbiztos lett.

Richárd: Csélcsap szoknyapecérből, komoly parancsnok, majd férj és családapa lett.

Jenő: Karrieristából önmagát feláldozó mártír lett.

Leonin: Gondtalan udvaroncból, orosz tábornok lett, de mindvégig hű barát.

Edit: Gondtalan bakfisból, forradalmi kémnő, harcos, majd családanya lett.

Pál úr: Engedelmes szolgából, vezérlő katona lett.

Maussmann: Diákból vértanú lett, osztrák származása nem gátolta abban, hogy a szabadságért haljon meg.

Lánghy Bertalan: Szónokból a tettek embere lett.

A maradiak tábora:

Baradlay Kazimír: Hatalmas nagyúrból elfelejtett emlék lett.

Rideghváry Bencéből: Teljhatalmú adminisztrátorból kiűzött politikus, majd besúgó lett, akit még az osztrákok is megvetettek.

Szalma: Rideghváry bérence, akit, mint árulót, öltek meg.

Plankenhorst Alfonsine: Az osztrák besúgó, aki népszerű baronesseből szegény koldusasszony lett, akit még a saját fia sem viselt el.

Antoinette asszony: Ünnepelt úrinőből forradalmár, majd annak elárulója. A lánya gyengeelméjűnek nyilváníttatta, és intézetbe csukatta.

Haynau: A tömeges kivégzések miatt elcsapták, és folyamatos migrénben szenvedett.

A két tábor között élők:

Tallérossy Zebulon: Mindig az mellé áll, akivel éppen beszél, de a szíve azért a helyén van.

Mindenváró: A tipikus „majd - meg - látom - mi - lesz” nemesember.

Palvicz Ottó: A kötelessége és becsülete között vívódó katonatiszt, aki Richárdra bízza titkát.

Jókai a mellékszereplőknél gyakran, de a főszereplőknél is használ beszélő neveket.