Van-e olyan matematika, fizika, vagy kémia feladat, amelyikkel a tanulmányaitok során találkoztatok, és valamiért emlékezetes maradt számotokra?
Pl órán vetette fel a tanárotok és érdekesnek találtátok, vagy a táblánál kellett megoldanotok és nem ment, vagy éppenséggel ihletet kaptatok és sikerült megoldani, elkerülve ezzel az egyest.
Vagy házi feladat volt, és beletört a bicskátok, vagy éppen ellenkezőleg, senki sem tudta megoldani csak ti.
Vagy ha pl tanulmányi versenyen vettetek részt és ott találkoztatok valamilyen számotokra azóta is emlékezetes feladattal.
Természetesen érettségi vagy felvételi feladat is lehet, lehet valakinek éppen azok közül maradt valamelyik emlékezetes.
Vagy esetleg ha szülőként a gyereketek hozott elétek valamilyen számotokra első látásra érthetetlennek tűnő feladatot, amit végül sikerült neki elmagyarázni.
És ide tartozhatna még az is, ha munkahelyre való felvételnél, pl állásinterjú keretében kaptatok valamilyen feladatot, amit meg kellett oldanotok és emlékezetes maradt valami miatt, hiszen azt is még talán fél lábbal a közoktatásból kikecmeregve kapjátok, amennyiben első munkahelyről van szó.
Őszintén szólva én csak egy ilyen feladatra emlékszem a gimiből, ami így festett:
sin(x)^sin(x)=1/sqrt(2)
A lényege végül is az volt, hogy nem úgy kellett megoldani, mint a többi, abból a témakörből származó trigonometrikus feladatot.
válasza:Matekból nagyon sok volt. Talán a kedvenc OKTV-feladatom az alábbi volt (2005-ös spec. mat. döntő):
"Haydn és Beethoven a következő játékkal ünneplik Mozart születésnapját. Felváltva mondanak számokat a következő szabályok szerint. Először Haydn kimondja a 2 számot. Ettől kezdve a soron következő játékos az eddig elhangzott számok közül kettőnek az összegét vagy a szorzatát mondhatja (szabad egy számot önmagával is összeadnia vagy megszoroznia), de mindenképpen olyan számot kell mondania, amely korábban nem hangzott el és 1756-nál nem nagyobb. Az nyer, aki elsőként tudja kimondani az 1756-ot. Kinek van nyerő stratégiája?"
válasza: válasza:Idén ősszel írtam az emelt kémia érettségit, és az utolsó feladat utolsó részfeladata maradt nagyon emlékezetes számomra mert ehhez hasonlót előtte még sosem láttam. A feladat így hangzott:
,,Számítsa ki, hogy 1,00 mol szén-monoxidból és 3,00 mol hidrogéngázból álló gázelegyhez hány mól vízgőzt vagy szén-dioxid-gázt kell keverni, hogy 830 °C-on végül a CO és H2 anyagmennyiség-aránya 1,00 : 2,00 -re változzon!"
válasza:"Kinek van nyerő stratégiája?"
Haydn-nak van egy triviális nyerő stratégiája: 1757 és 1758.
Vagy más 1756-nál nagyobb számok.
válasza:#6
"mindenképpen olyan számot kell mondania, amely korábban nem hangzott el és 1756-nál nem nagyobb"
válasza:A feladat nem ezt mondja: "Ettől kezdve..."
De még ha az első két számra is érvényesnek tekintenénk a szabályt, pl. 1754 és 1755 is nyerő lenne.
válasza:#8
Először csak a 2 szerepel a listán, a másodiknak utána válaszként automatikusan 4-et kell mondania, hiszen "az eddig elhangzott számok közül kettőnek az összegét vagy a szorzatát mondhatja (szabad egy számot önmagával is összeadnia vagy megszoroznia)".
Szó szerint ezzel a szöveggel szerepelt, döntő hármasnak nem szoktak triviális feladatot adni.
Egyébként lsd. itt (193-as hozzászólásban):
válasza:#8
"pl. 1754 és 1755 is nyerő lenne."
Igaz, hogy ez csak döntetlen stratégia.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!