Miért nem olvassátok el a kötelező olvasmányokat?

Amiket kihagytál, azokat miért?

Na pont azért nem olvassák el a kötelezőt azok sem, akiket te itt burkoltan lenézel és osztod az észt. Pedig igencsak álszent, ha te sem vitted végig mindet.

Őszintén bevallom, én 6. osztályig mindent elolvastam, aztán jöttek a töményebb elviselhetetlenebb kötelező olvasmányok, mint a Jókai művek, amik nem voltak annyira a szívem csücskei, hiába mondták, hogy milyen jó író, meg milyen jó történet, egyszerűen nem tetszettek.

Egri csillagokat is már úgy olvastam, hogy ha unalmas rész volt, ugrottam pár oldalt.

Középsuliban meg csak azt olvastam el, amiről nem volt olvasónapló (pl. Biff evangéliuma). Egyáltalán nem érdekelt az irodalom, kötelező olvasmányok meg annál inkább nem. 2 nap alatt, amennyi idő alatt elolvastam volna, jobb ötletnek tűnt letudni 15-20-30 perc alatt olvasónaplóval a lényegre fókuszálva, így több időm is maradt akár kikapcsolódni, akár másra tanulni.

Mert nyilván nem foglalkoznak vele.

Pont ugyanazért, amiért te sem olvastad el azt az egyet. Miért nem?

Volt okod vagy épp kifogásod rá, más gyerekek sem működnek másképp.

A kötelezők listája úgy xar, ahogy van. Nem csoda, ha negligálják a gyerekek. Idejétmúlt, ma mércével indokolhatatlanul lassú sztorik, túlírva, szépelegve, sokszor olyan nyelvezettel, amit már öreganyám is csak odafigyelve értett meg...

... olyan problémákat feszegetnek, amik vagy 3000 éve foglalkoztatják az emberiséget (de akkor miért nem egy mai, modernre fazonírozott történeten keresztül dolgozzák fel?), vagy sokszáz éve túlhaladott a kérdés, ezek helyett meg jobb lenne releváns, valóban a mai kort érintő problémákról olvasni.

Aztán a könyvek jelentős része agyzsibbasztóan fájdalmas történet, olvasgassa kevéske szabadidejében, akinek két anyja van. A kötelezők jelentős része ponyva volt a maga korában, a szó "szórakoztató irodalom" értelmében. Akkor miért nem lehet mai szórakoztató irodalmat adni a gyerekek kezébe?

Az "általános műveltséghez ezek kellenek" toposz is megdőlt, teljesen jól elvan az ember úgy, hogy nem idéz Szapphót, meg Ibsen Vadkacsájának a menüjét sem tudja felsorolni, viszont kinézik, ha nem vágja, hogy "Uram, a késemért jöttem...", vagy hogy "Béláim, álljunk meg! Túltoltuk! Rátoltuk!" .

Egész zsánerek maradnak ki a mai ponyvából, semmilyen fantasy, sci-fi nincs, ami Odüsszeusznál, meg az Ember tragédiájának utolsó, falanszteres színei után íródtak volna. Se egy Asimov, egy Arthur C. Clark, Philip K. Dick, Frank Herbert, Zsoldos Péter, Stanislav Lem, J. R. R. Tolkien, George R. R. Martin, Neil Gaiman, Kornya Zsolt, Terry Pratchet... Még egyszer, a mostani kötelezők egy jelentős része szórakoztató irodalom volt!

És ha már kötelező irodalom... kötelező filmek miért nincsenek? Sőt, kötelező videójátékok?

Èn ez idàig mindet elolvastam, mivel ìgy jobban tudtam azonosulni a törtènettel, mintha megnèznèm filmen, meg èn amúgy is olvasós tìpus vagyok. (meg dogàt+olvasónaplót ìrtunk belőle, de ezt most hagyjuk:))

Viszont èn teljes mèrtèkben meg tudom èrteni azokat is akik nem olvassàk el, hiszen nem mai nyelvhaznàlat, nehèz megèrteni, règies ìràsmódú, sokban cselekmèny is alig van stn. Èn is van hogy nem bìrok elolvasni egy kötelező olvasmânyt (pl. Az Egri csillagokat, mert rettenetes volt. Inkàbb mai könyveket kène ajànlani, mert ìgy csak megutàltatjuk a gyerekkel az olvasàst ès a kőtelezòt úgyse fogjàk elolvasni, ìgxy a mai nagyszerű könyvekre is alig kîvàncsiak egyesek.

Mert nem vagyunk birkák. "Kötelező" pff jó vicc.

Miért, ha valaki azt mondja, hogy ugorj a kútba, beleugrasz?

Egy kezemen meg tudom számolni, hány kötelező olvasmányt olvastam el életemben, azonban nem tartom magam emiatt kevesebbnek, mert ettől függetlenül, ha tehetem, sokat olvasok szabadidőmben. Igaz, csak olyan könyveket, melyek megfelelnek az érdeklődésemnek, s van némi relevanciájuk is számomra.

Szerencsére a magyartanárunk egy valódi tündér volt, a számonkérésekre elég volt csupán az általa lediktált jegyzetből felkészülni. Ő is tisztában volt vele, hogy a kötelező olvasmányok listája elavult, ezzel pedig nemhogy nem éri el eredeti célját (tehát azt, hogy megszerettesse a diákokkal az olvasást), hanem éppen ellenkezőleg, a legtöbb diákból egyenesen kiirtja az olvasás iránt érzett szeretet írmagját is.

Véleményem szerint a megoldás az lenne, ha a diákok életkori sajátosságainak és a jelenkor problémáinak figyelmbevételével összeállítanának egy listát a pedagógusok (azért éppen ők, mert ők látnak is gyereket a munkájuk során), melyről a gyerekek kiválaszthatnának egy könyvet, amiről az adott tanév folyamán olvasónaplót készítenének, majd év végén prezentálnák.