Kezdőoldal » Közoktatás, tanfolyamok » Házifeladat kérdések » Melyik a helyes jelölés...

Melyik a helyes jelölés intervallumoknál?

Figyelt kérdés

[link]


xE[a;b], vagy [a;b]


2018. júl. 24. 13:02
1 2
 1/11 anonim ***** válasza:

Mindkettő. Attól függ, mit akarsz jelölni.

Az első azt fejezi ki, hogy van egy x változónk. Mellékinformációként megadjuk, hogy x milyen értéket vehet fel, formaiság miatt pedig felírjuk az intervallum jelentését. Ha a változó a lényeg, használd ezt, sőt, a jobb oldal nem is lényeges ilyen esetben.

A második esetben egy intervallumról beszélünk, és mellékesen megadjuk ennek a formai jelölését. Ha egy intervallumot definiálsz, akkor használd ezt (itt még nincs konkrét változó, amit felhasználunk ebből az intervallumból, csak majd később használjuk valamire).

2018. júl. 24. 13:48
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/11 A kérdező kommentje:
De az első esetben nem kell oda írni az egyenlőség jel után, hogy X eleme az adott halmaznak? Vagy ha az már jelölve van, akkor a második eset a hibás, ahol is az elején nincs jelölve, hogy X eleme az adott intervallumnak.
2018. júl. 24. 14:22
 3/11 anonim ***** válasza:

Az "X eleme az adott halmaznak" fogalmat soha nem jelöljük egyenlőség jellel.

Az egyenlőség azt jelentené, hogy az x változó maga egy halmazzal egyenlő. Ezt a műveletet leginkább akkor használjuk, amikor meghatározzuk magát a halmazt, pl.Z = V ⊗ W, vagy Z = {z | z ∈ N+, z páros}.

A halmazok jelölése nagybetűvel történik, a halmaz tagjaié kicsivel.

A halmaz elemének jelölésére a ∈ szimbólum használatos. Ez nem egyenlőséget jelöl, hanem a halmaz egyetlen elemét kijelöljük, és arra az adott változóval hivatkozunk a továbbiakban. Ez a kijelölt elem többnyire lehet a halmaz bármelyik eleme, tehát konkrétan nem mondjuk meg, melyik elemről van szó, csak annyit tudunk, hogy az az elem megtalálható a halmazban valahol.


Ahogy mondtam, mindkét jelölés a képeden helyes, csak éppen mást jelentenek.

Az első a halmaz egy eleméről beszél. A ∈ jellel már meghatároztuk, hogy az az x melyik halmaznak az eleme, nevezetesen [a;b]-nek, mellé pedig felírtuk annak a halmaznak a definícióját is. Azért tehettük meg a kettőt együtt, mert az állítás igaz: x eleme egy halmaznak ÉS a halmaz egyenlő egy konkrétan definiált halmazzal.

A második eset. Ha nincs szükséged arra, hogy kijelölj egy elemet a halmazból, akkor fölösleges kiírni. Persze a feladattól függően oda lehet írni, ha kell. Itt viszont magáról a halmazról beszélünk, a 2. sornak az a lényege, hogy megmondja, van egy halmazunk, és az micsoda.

2018. júl. 24. 14:39
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/11 A kérdező kommentje:

Köszönöm a bőséges választ, de valamit félreérthettél, vagy én kérdeztem rosszul. De akkor felrakok még egy képet, és akkor látni fogod, hogy mire akartam rákérdezni.


[link]

2018. júl. 24. 15:27
 5/11 A kérdező kommentje:
Tehát hogy az elsőnél az egyenlőségjel után kell-e az xE{...} ?
2018. júl. 24. 15:28
 6/11 anonim ***** válasza:

Ezen a képen a lenti helyes csak.


Próbáld meg elkülöníteni az eleme, és az egyenlő műveleteket, és akkor meg is érted, mi van itt. A két művelet között van végrehajtási sorrend is, az egyenlőség az erősebb.

[a;b] = {x|a<=x<=b} Ez két halmazmeghatározás, eltérő formában. Az első egyszerűbb, a második precízebb. Mindkettő ugyan azt a halmazt jelöli, ennélfogva ezek egyenlőek.

x ∈ [a;b] és x ∈ {x|a<=x<=b} ez a kettő a halmaz egy elemének kijelölése. Mivel a halmazok egyenlőek, ezért a kijelölt elem is ugyan azt jelöli.

Az alsó sor felírható így is: x ∈ ([a;b] = {x|a<=x<=b}), tehát itt az egyenlőség a halmazok között van, ennek a konkrét halmaznak beszélünk egy konkrét eleméről. Ez a jelölési forma elterjedt, ha egyenlőség van két tag között, akkor azt vesszük figyelembe elsőnek. Pl. a < b, ebből csinálhatunk olyat, hogy 2 = a < b = 30, ez azt jelenti, hogy egyszerre határozzuk meg a és b értékét is, továbbá fennáll az egyenlőtlenség köztük, ami igaz. Ha csak annyit írunk, hogy a < b, akkor a és b értékét vagy lehetséges értékeit máshol kell meghatároznunk.

A felső sornál, mivel nincsenek a zárójelek megadva, ezért az alapértelmezés szerint úgy kéne értelmezni, hogy x ∈ ([a;b] = y) ∈ {y|c<=y<=d}, ez viszont nem igaz, a halmaz és a halmaz eleme nem egyenlő (legalábbis itt). Ha úgy írnád fel, hogy (x ∈ [a;b]) = (y ∈ {y|c<=y<=d}), akkor az már helyes lehetne, ha a=c, b=d, akkor x és y ugyan azt jelenti. Ennek viszont, eltérően az alsó sortól, nincs sok értelme, nem igen használjuk.

2018. júl. 24. 15:54
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/11 A kérdező kommentje:

"x ∈ [a;b] és x ∈ {x|a<=x<=b} ez a kettő a halmaz egy elemének kijelölése. Mivel a halmazok egyenlőek, ezért a kijelölt elem is ugyan azt jelöli."


Ha ugyan azt jelöli, akkor miért nem lehet kirakni az egyenlőség jelet? (Bocsi, hogyha nagyon értetlen vagyok.)

2018. júl. 24. 17:31
 8/11 A kérdező kommentje:
Amúgy köszi az eddigi válaszokat, a legnagyobb részt sikerült megértenem!
2018. júl. 24. 17:31
 9/11 anonim ***** válasza:

Ha a két elem kijelölést zárójelbe rakod, akkor lehet köztük egyenlőség jel. De ha nem, akkor félreérthető, és a végrehajtási sorrend miatt már nem az jönne ki, mint zárójelekkel együtt, legalábbis lehet valaki nem érteni mi a frászt akar ez jelenteni. A halmazelméleti jel más típusú, mint a hagyományos relációs jelek, pl. nem "megfordítható" (jobb-bal oldal felcserélése). Ha zárójel közé rakod, akkor viszont már az lesz, mert akkor egyértelmű a zárójelek között lévő érték. Ezért is nagyon furcsa egy egyenlőség mindkét oldalára elemkijelölést írni. Az egyenlőségjel mellé azt szoktuk tenni, ami egyenlő, márpedig olyat nem tudsz csinálni, hogy [a;b] fordított ∈ x = y ∈ {y|c<=y<=d}.


Ha ilyen dologra szükség lenne, én úgy csinálnám, hogy x=y ha a=c, b=d, x ∈ [a;b], y ∈ {y|c<=y<=d}. Ez már egyértelmű, sokkal átláthatóbb.

2018. júl. 24. 17:45
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/11 A kérdező kommentje:
Köszönöm. Van egy másik kérdésem, mire szintén nem kaptam olyan választ, amiből mindent értenék. Írtam az illetőnek, de nem válaszolt (még). Írhatok privátban a kérdéssel kapcsolatban?
2018. júl. 24. 18:05
1 2

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!