Csak én nem értem erre az online oktatásra a nagy hisztit?

Ugyanez a véleményem! :D

Nekem jobban bejön az online oktatás! :)

Nekem is sokkal jobb az online oktatás, nekem mindig azt mondták itthon, hogy aki tanulni akar az fog is tanulni.

Tudom tartani mindenkivel a kapcsolatot akivel akarom.

Remélem maradunk online-ban.

Engem picit az zavar, hogy szinte az összes tanár úgy készül, hogy 'na majd ha visszamegyünk, akkor visszakérek mindent..', mert nem ismerik el az online számonkérések hitelességét, szóval kevesen vannak, akik valóban hajlandóak jegyeket gyártani onlineban, ha meg igen, azt sem az óra alatt teszik, hanem (ha lehet ezt mondani ebben a helyzetben..xd) házi dolgozatokat adnak, házi feladat mellett. És igen, itthon vagyunk, de szinte mindenkinek van valami kötelezően ellátandó feladata, és mivel sokan csinálják ezt, ezért roppant bosszantó, hogy állandóan a sulin kell rágódni. De persze, ahány iskola, annyi módszer, nekem ez a tapasztalatom, de ennek ellenére sem hiszem, hogy visszamegyünk és nem is szeretnék visszamenni - a fenti okok miatt.

De hogy egy kicsit reagáljak a te írásodra is: barátaimmal mi is tartjuk a kapcsolatot, néha akár egy szabad délutánon kicsit császkálunk is a városban, persze, korlátozott számban. Illetve, aki akar, az tényleg tanul, nálunk nincs is ebből probléma önmagában, azért így is belén ivódik az anyag. Bár azt gondolom, hogy sokaknak mégis szüksége van a tanár tényleges jelenlétére bizonyos nehezítő tényezőik miatt.

Szóval összességében mindenkinek más és más lesz a tapasztalata, valaki igényli a jelenlétet, van, aki nem.

Én estin járok gimibe.

Eddig heti 3x kellett bejárnunk, most meg két hetente van 1 nap amikor vannak óráink.

Na most ebből kifolyólag a tanárok több anyagot kérnek megtanulni mint amit leadnak. Kivéve a matektanár. De igazából jelenlétibe se tanultam meg első magyarázásra pl az irodalmat, törit stb...ezek jó részt olyan tárgyak amiket jó lead a tanár de amúgy otthon kell rögzíteni. Ezt szerintem online is ugyanúgy leadja a tanár ahogy jelenlétiben is.

Mateknál jó kell a magyarázás és nehezebb online átadni, de a mi tanárunk a lehetőségekhez képest nagyon jól megoldja. Illetve vannak csúcsszuper oldalak is ahol évfolyamonként találni minden témakörben magyarázó videókat. Szóval aki akarja az rászán egy kis időt és igazából ezt is megtudja tanulni. Ha valahol valaki elakad a tanártól lehet kérdezni órán is és e-mailban is. Szerintem ez máshol is így van.

Persze könnyebb jobb jegyet szerezni így, de ez mind nem számít mert nem a mostani pár jegy a lényeg hanem az, hogy az érettségit megtudjuk csinálni.

Ez szerintem mindenkiben tudatosul aki rosszabb tanuló, hogy ez a "hawai" a jegyekkel nem fog örökké tartani és muszáj valamennyire megtanulni az érettségi miatt.

Nekem semmi kivetnivalóm nem lenne az online oktatással kapcsolatban, ha nem lennék összezárva az idegbeteg apámmal 0-24. Egész nap ordítozik, csapkod, folyton bejárkál a szobámba tanítás közben és zavar (kérdezget, vagy rosszabb esetben ajvékol), bömbölteti a szar zenéit a TV-n maximum hangerőn, elvárja, hogy mivel itthon vagyok, csináljak meg mindent én és még sorolhatnám napestig. Szóval nagyon örülnék, ha mihamarabb visszaállnánk jelenléti oktatásra, mert akkor legalább hét közben tudnék nyugodtan tanulni (kollégista vagyok/lennék).

17/L

Én személy szerint örülök neki, és fel tudok készülni az érettségire így végzősként, szóval a hisztit én sem értem.

A probléma ott kezdődik ha valakinek nem adottak a technikai feltételei vagy családi problémái vannak. Ha egy alkoholista, vagy egyenesen erőszakos, apja van, vagy egy kontrollmániás anyja, akkor az tényleg tud gondokat okozni.

Egyetemista vagyok, másodéves. Lehet, hogy aki tanulni akar, az fog is (én is így vagyok vele), csak sok tanár szereti megnehezíteni. Mivel én már egyetemista voltam, amikor ez elkezdődött, a középiskolákban nem tudom, milyen a helyzet, de egyetemen főleg a tavaszi félév elég kaotikus volt. Én mondjuk azt nem nevezném oktatásnak, hogy valaki feltölti félév elején az 500 oldalas könyvet, hogy oldd meg magadnak a feladatokat, de nincsen konzultáció, nincsen semmi elérhetőség, hogy jó-e, amit csinálok, csak két számonkérés, ami meg lesz, amilyen lesz. De most ősszel is volt olyan, aki az anyagok felét az első vizsga előtt egy héttel töltötte fel (szóbeli, azt sem mondhatom, hogy mindegy, majd kipuskázom).

Ott van a másik, amit előttem is írtak: nem mindenki szeret otthon lenni, vagy éppen nincsenek meg hozzá az eszközök. Egy olyan házban, ahol több gyerekre jut egy gép, és egy időben kéne órán lenniük, hogyan oldják meg? Vagy ahol olyan rossz az internet, hogy egy 90 perces órát nem tudsz szakadozás nélkül végignézni?

Persze, vannak jó oldalai is. Nem kell minden órára bemenni, valahol csak feltöltik anyagot, és ha meg is tartják, nem megy az utazással az idő (ez főleg egyetemen fontos, ahol lehet, hogy amúgy egész nap a suli meg a lakás között rohangálnál a lyukas órák miatt). Nekem is voltak olyan óráim, amik nem fontosak, és örültem, hogy nem tartották meg őket. Alapvetően nem lenne rossz az online oktatás. Például az én volt általános iskolámban még decemberben egy hétvégi tanítási napot online tartottak meg, ami praktikus. De az egész csak akkor működhet jól, ha a tanárok és a diákok is belefektetnek ugyanannyi energiát, és mindenkinek egyenlőek az esélyei, körülményei.

A találkozásokról meg annyit, hogy nekem több jó barátom is 140+ kilométerre lakik, abban a városban, ahova én egyetemre járok, de ugye én hazaköltöztem. Néhányukkal találkoztam szilveszterkor, de valakikkel már lassan három hónapja nem, mert ez azért ilyen távolságban nem olyan, hogy csak átugrom hozzájuk. A városi barátaim közül valaki napi szinten találkozik a 60+ éves nagyszüleivel, egy másiknak az anyukája idős, boltban dolgozik, több betegsége is van. Így velük fel sem merült, hogy találkozunk. Persze, telefonálni szoktunk, de az nyilván nem ugyanaz.

Nem hiszti. Nálunk rengeteg beadandó van, emellett hogy megvannak tartva az órák. Nem egészséges az sem, hogy 9-10 órát naponta a gép mellett ülök, annyit gépelek, írók, hogy majd leszakad a karom, ja és emellett tanulj is. Én kijegyzetelem a tanár által csatolt word dokumentumomot, mi egy A4-es füzetben 4-5 oldal, míg le írom kb másfél óra, és kozbe add órai feladatokat, ezt küld vissza az nap 20:00-ig...

Amik megvannak tartva azok egy fokkal jobbak, de azokért sem rajongók, mert eléggé helyhez kötöttek. Itt értem azt, hogy nem mehetünk ki wc-re, a mikrofont bekapcsolva kell hagyni, a kamerával. Az igazgató utasítás szerint a beadandók határideje az a nap, amikor óra van, ez nincs betartva. Arról meg is feletkeztem, hogy az online óra 45 perc helyett 60 percig tart, és rohanj a következő "órádra"

Én utálom az osztályom 50%-át. Rossz az aurájuk, és idegesítőek, de ettől függetlenül inkább bemegyek, mert a tanárok jelenléti oktatas alatt megfelelően végzik a feladatukat, és van a suliban olyan emberek is, kik barátomnak tartom, attól függetlenül, hogy nagyon antiszociálisak, és inkább hivásban tartjuk a kapcsolatot.

Jelenléti oktatásban jobban betudtam osztani az időmet.

6:40-kor kelek, fürdök, felöltözök, játszok egy pár percet, 7:30-kor elindulok, 50-re beérek.

15:20 felé hazaérek, eszek, chillezek, 17 felé elkezdek tanulni, de mivel figyelek az órán ez 19-20ig tart.

20:00-tól ismét pihizek vacsizok, és 23 felé elalszok.

Online oktatásban:

7:50kor kelek, 8-tól kb 12-ig órák utána ebéd, kis pihenés 14től le írom a sok vázlatot, vagy éppen írok beadandót, ez 18-19 felé befejezem. Annyira elfáradok, hogy elalszok 22 felé felkelek, 1-2 órát ébren vagyok, de ekkor sem vagyok kiegyensúlyozott, aztán ismét alszok 8-ig.

Most lehet az orrom alá tolni, hogy ha akarok így tanulni, lehetne így is, de ez nem így van. Van egy határ. Az lehet nálatok Hawaii didzsi, de nálunk nem.