Ha egy tanár a gyereknek jegyeket adhat, szóban is bírálhatja/ véleményezheti magának a szülőnek is, akkor a diák/ szülő miért nem teheti meg ezt névtelenül?

az első válaszoló első mondatával nem igazán értek egyet, mert az hogy tanul a diák még nem zárja ki azt, hogy lenne esetleg észrevétele/ kritikája egy tanárról. Viszont az igaz szerintem, hogy általánosban/középiskolában eléggé éretlenek a diákok ahhoz hogy objektíven meg tudják ítélni, hogy jók e vagy nem a tanárok. Nem egy olyan osztálytársam volt ,akik pipák voltak bizonyos tanárokra, mert addig feleltette őket órán amíg legalább kettest össze nem szedtek. Volt aki több héten keresztül folyamatosan egyest kapott mert cseszett elolvasni egyetlen töri órányi anyagot. Az ilyen szerintem nem a tanár hibája, mégis a tanár volt a szemét a szemében. Volt viszont olyan tanárunk is (fizika) aki lazán hagyta hogy azt csináljunk amit akarunk órán, ő csöndben motyotgta az anyagot a táblánál, dolgozatnál közölte hogy kimegy picit a szertárba (kb megengedte hogy puskázzunk). A legtöbbünket nem érdekelt a fizika, de volt egy-két ember akinek fontos volt mert később mérnökire ment. Ők pocsékra értékelték volna a tanárt, mindenki más pedig tök jóra.

Egyetemeken már létezik ez az anonim értékelés (nem hivatalosan a markmyprofon, de hivatalos hallgatói értékelésként is). Ott is van hogy elhülyéskedjük.

A szülők pedig nem tudnák legtöbbször jól megítélni a tanárokat, mert leginkább csak a gyerek révén van róluk információ. Persze olyat lehet hogy mennyire volt segítőkész ha a gyerek tanulmányaival kapcsolatban hozzáfordult, de az eléggé kevés kontaktot igényel.

Amennyiben probléma van bizonyos tanárokkal, jobban megéri az osztályfőnökhöz fordulni, hogy ő diszkréten, a diákok nevét kihagyva intézkedjen, hívja fel az adott tanár figyelmét a jelzett problémákra. Plusz néhány tanár félévkor/év végén próbál ilyet csinálni amiben le kell írni a jó és rossz dolgokat róla/az órájáról/ a módszereiről.

Nálunk középiskolában minden évben, év vége fele volt ilyen (sőt, volt „tanár-Oscar” is, amin különböző kategóriákban lehetett a tanárokra szavazni, és a tanárok kaptak egy kis szobrocskát is). Teljesen anonim volt, számítógépen, a számítógépteremben kellett kitölteni.

Sajnos az én osztályomban sokan egyáltalán nem a tanár kvalitásai alapján osztályoztak, hanem „pofára ment” a dolog; akitől tartottak, vagy fontos volt a tárgya, azt felpontozták, akinek pedig érdektelen volt a tárgya (rajz, ének), annak pedig mindenre 1-est adtak.

Nyilván az anonim értékelési rendszer egyáltalán nem a valós képet fogja mutatni.

"akkor a diák/ szülő miért nem teheti meg ezt névtelenül?"

Többek között azért, mert a tanár se névtelenül teszi.

Én értem, hogy mit akarsz kérdezni, de magával a kérdésfeltevéssel, ahogy megindoklod, nem értek egyet. Szóval ez nem érvelés, hogy azért lehessen a tanár felé véleményt nyilvánítani, mert a tanár is véleményt nyilvánít a gyerekről. A kettő fél egyrészt nem egyenrangú, attól, hogy a tanár megtehet dolgokat, a gyereknek nem kell. Másrészt, a tanár nem véleményt nyilvánít a gyerekről, hanem pedagógiai meglátásai vannak, vagyis szaktanárként mond valamit, mondhatjuk azt is, hogy szakvéleménye van. Ennek egy formája, amikor jegyet ad. Jó, nyilván van pofára osztályozás is, most nem erről beszélek, hanem a dolgok normál menetéről. Ilyen értelemben a tanári dicséret vagy elmarasztalás is pedagógiai vélemény, azaz pedagógiai célzattal történnek ezek, valamilyen szakmai okkal (egyetemen is tanítják a tanári értékelést, aminek a jegyek adása csak egy szelete). A tanári értékelés pedig nem egyenlő azzal, hogy diákként neked megvan a véleményed arról, hogy a tanárod milyen tanár. Mert ez utóbbi csak egy szubjektív vélemény, a kettő nem egy lapon említhető.

De ha már arról beszélünk, hogy a tanárról lehessen véleményt mondani, a #2-es válaszolóval értek egyet, ő jól leírja, miért nem működne ez, a diákok részéről és a szülők részéről sem.