Jogász szak vagy egy PhD nehezebb?

Mi a célod?

GOndolom a dr. cím, titulus.

A PHD -val tudományos fokozatot szerzel, tehát dr. xy phd leszel. Jogi diplomával csak dr.

Egy Phd ált. 3 év, de ettől több szokott lenni, akár 5 év is.

Egyébként egészen más a kettő, jogi képzéssel újra vissza az iskolapadba, vizsgák, beadandók, kisebb-nagyobb szivatások...

A PHD viszont már egy magasabb szint, kutatsz, oktatsz, írod a doktoridat, szerintem teljesen más. Itt sokkal inkább kezelnek partnernek a tanárok, mint jogon.

Ha csak a dr. kell, én inkább phd-ra mennék, nekem bőven elég volt 5 év kínlódás a jogon.

2 Egyeteme válogatja.

Már nincsenek szigorlatok, szinte sehol. Lehet találni relatíve könnyebb egyemet jogból, de szerintem még így is nehéz tud lenni.

Anno az elte-n a levelezősöket nem szerették a tanárok, nekik volt 1-2 tárgyból könnyebbség, de alapvetően a fő tárgyakból velünk, nappalisokkal vizsgáztak. Néhány tanár szerint viszont levelezőn nem lehet jogot végezni, és sokat megbuktattak belőlük. Talán már jobban humanizált ez a képzés, és az elte-n kívül van más is. De majd ír valaki, milyen a mostani helyzet jogon.

Phd-ból is van azt hiszem levelező.

Álláslehetőségek terén az a hasznos, ha felépítesz egy koherens, logikus karriert, amelynek során szakosodsz valamire és abban nagyon jó vagy. E tekintetben a papírhalmozás kifejezetten káros. A mérnök+jogász kifejezetten egy gyenge kombináció, bár vannak jogi területek, ahol mindkettő jól jöhet (például ipari folyamatok jogi védelménél), de általában véve teljesen felesleges ilyen papírokat halmozni, és az újabb papírral / tanulással csak a tapasztalatszerzéstől rabolod el az időd, azaz szabotálod a karriered.

A PhD e tekintetben jobb ötlet lehet, ha valami értelmes mérnöki területre specializálódsz, bár azt megjegyzem, hogy a PhD is hátrahúzza a karrieredet úgy kb. 5 évvel. Ez ilyen fél-szabotázs, de vannak területek, ahol kellhet (például a mesterséges intelligencia területén).

Eltén még mindig van 6 szigorlat a 9 helyett, de nem feltétlenül a szigorlati tárgyak mindig a legnehezebbek. Sőt, például polgári jogból nincs is szigorlat, pedig az a legnehezebb szerintem mindenhol. Én a levelezőt nem ajánlom - lehet, hogy kevesebb az óra, meg kevesebb az olyan elméleti tárgy, ami nappalin is csak energiapocsékolás, de amúgy a követelmény ugyanaz, és szerintem azért van annyi bukás levelezőn, mert mindegyik azt hiszi, hogy neki jár(na) a könnyebbítés, merthogy levelezős, dolgozik teljes állásban, családja van többnyire, és emiatt kevesebbet tud tanulni meg akar tanulni, csak ez nem így működik. Előfordul, hogy valaki kedvez nekik, más meg pont fordítva. A diploma ugyanaz, miért kellene akkor könnyebbnek lennie a levelezőnek?

A phd jogon most már 4 éves. DE! Azt nem említette eddig senki, hogy ez csak a képzés, aminél azért nagy dologra nem kell tényleg számítani. Kutatni kell, írni cikkeket, de pár oldalban megírod, egyetem folyóiratában, vagy protekcióval máshol megjelenteted, és kész. Van tanítás, meg kisebb-nagyobb munkák, de maga a phd-képzés szerintem -jogon belül- sokkal könnyebb, mint maga az alapképzés - nyilván ehhez egy kutatós beállítottság kell, különben ezzel is lehet szenvedni. A végén van egy durva szigorlat viszont, meg műhelyvita a DOKTORI ÉRTEKEZÉSEDRŐL. A doktori értekezés terjedelme olyan minimum 250 oldal, de azt hiszem több. Na, ennyit kell valamit kikutatni, amit lehetőleg más nem nagyon kutatott még. És itt szoktak elhasalni az emberek, a legtöbben ezt nem csinálják meg soha, ha a doktori képzésen végig is érnek. Mert egyszerűen ennyit írni, összeszedni valamiről nagyon nehéz, pláne úgy, hogy a legtöbben emellett már dolgoznak. Van, akinek 10 év a phd-fokozat megszerzése, mert hiába volt 3 év a képzés az ő idejében, utána még évekig kutatott, feldolgozott....Azt nem tudom, hogy milyen határideje van, de a doktori disszertáció megírása és megvédése nélkül nincs meg a fokozatod! Emellett, hacsak nem egyetemi tanár akarsz lenni, semmi jelentősége nincs. Ügyészségen, bíróságon szokták még halmozni az ilyen-olyan képzéseket, hogy előrelépéshez fel tudják mutatni, de ott sem konkrét elvárás ez, persze elég erős jó pont. Egyébként, tényleg csak egyetemi tanároknál kell a biztos elhelyezkedéshez, amúgy értelemszerűen sem a bíró, sem az ügyész nem fog a tárgyaláson ülve cikkeket írni és kutatgatni. A phd leginkább annak való, aki amolyan kutatós szellemiség. Szóval, haszna kevés, de munka - a disszertáció miatt - meg rengeted, és akkor 4 éves képzést is meg kell hozzá csinálni. A mérnök-jogász amúgy (phd nélkül) szerintem épp, hogy egy nagyon jó kombináció. Szabadalmi ügyvivő lehetsz, szabadalmi-iparjogvédelmi ügyekben kötelező műszakis kollégáknak is részt venniük, hát olyanért kapkodnának, aki mindkettőhöz ért. Csak vagy érdekelnek majd téged a védjegyek, szabadalmak, vagy nem, ezt így látatlanban nehéz megjósolnia bárkinek is. De visszatérve a kérdéshez, jogon belül szerintem nem éri meg a phd, hacsak nem ilyen versenyfelvételis karriert tervezel, mint a bíró meg az ügyész, és amennyiben tanítani sem szeretnél kb. nettó 210 000 Ft-ért (testvérem Budapesten jogon teljes állású tanárként phd-val ennyit keres). Lehet, hogy van, aki többet keres, nem tudom, hogy mennyivel lett jobb vagy rosszabb az átszervezések után a fizetés, de az egyetemi tanítás kb. holtig tart, sok professzor 70 felett még mindig órákat ad és vizsgáztat, viszont értelemszerűen tanszékenkén pár tantárgyhoz nem kell annyi ember sem, tehát bejutni ebbe a körbe igen nehéz - talán a PJ és BJ a legbővebb, utána a közig-AJ, majd az EU, de a többi tanszék nálunk olyan, hogy tanszékenként kb. 2-3 teljes állású ember mellett már csak néhány félállás telik ki. Más szakmánál lehet van értelme a phd-nak és a tanításnak, ezt nem tudom, én is jogot hallgatok, nincs rálátásom más képzésre és más doktori (phd) képzésre, de összefoglalva: jogi phd-nak sok jelentősége nincs (amennyiben nem versenyfelvételis karrierben gondolkodsz). Tehát: műszaki képzés után, akkor kell egy legalább 5 éves jog, és utána akkor még egy 4 éves phd, plusz akkor még a disszertáció, ami ki tudja mikorra lesz meg - szerintem ez azért elég hosszú idő úgy, ne lehessen az ilyen irányú kötelezettségeid miatt teljes életed. Én egy műszaki vonalt amúgy nem cserélnék el jogra, miután jelenleg kissé túlképzés folyik, egy műszakis ember mindig is könnyebben fog tudni munkát találni, átképződni más műszaki területre, mint egy jogász, amihez semmilyen más terület nem kapcsolódik szorosan, és ha igaz, amit előttem mondtak, hogy a műszakis phd jó lehet jobb helyeken, akkor én a helyedben egyértelműen inkább arra mennék rá, és nem a jogba fektetnék vagy 10 évet (legalább).