Mit csinálnátok, ha a szüleitek folyamatosan terrorizálnak és vernek, mert nem megy az egyetem?

Az a baj az ilyen (falusi (esetleg idős?)) szülőkkel, hogy folyton ezzel vannak elfoglalva, hogy ők mit fognak pletykálni a szomszédoknak, meg hogy ez RÁJUK nézve lesz szégyen, meg mittudomén. Senki nem foglalkozik azzal, hogy a gyerek mit akar vagy a gyereket mi érdekli, mert ők akkor nem tudnak egymásra rálicitálva dicsekedni meg egymásra irigykedni.

Ne haragudj, de hányingerem van az ilyen emberektől, kollégám is van ilyen. Próbáld valahogy a kezedbe venni az irányítást, szard le az egyetemet, ha nem megy. Vállalj diákmunkát, szedj egy kis pénzt, menj el albérletbe, közöld a szüleiddel (én írásban tenném), hogy te nem akarod azt csinálni, amit ők kitalálnak neked, mert te nem az ő életüket éled. Előbb-utóbb (talán) rájönnek, hogy elcseszték. Találd meg, mit szeretnél csinálni, de muszáj, hogy elszakadja a szüleidtől, mert már így is rossz irányba vittek.

#2 dettó, nekem is hányhatnékom van ezektől az emberektől. Meg mindig ez az állandó kíváncsiskodás, okoskodás, hogy ezt meg azt kellene stb. Közben ezek az emberek, akik okoskodnak, meg pletykálkodnak másokról, hogy mit csinál

miért tart még itt stb, kivétel nélkül a saját ürülékükben fetrengő, iskolázatlan, semmit felmutatni nem tudó, multban megragadt egyszerű prolik, akik egy zugfaluban a kocsmapult mögül okoskodnak miközben a feleseket mérik a hozzájuk hasonló csak még náluk is jobban lecsúszott alkeszeknek, vagy egy sarki boltban kiszolgálják őket. Kb ez a szint. Egy normális, saját életét élő ember nem azzal van elfoglalva, hogy másokat megszóljon, hogy épp milyen szakon tanul és elvégzi-e stb.