Szakdolgozatban egy könyvből hogy lehet írni?

Semmit nem tanítanak nektek? Hogy jutottál te idáig?

Feldolgozod, átdolgozod, továbbgondolod, összehasonlítást végzel, akkor hivatkozhatsz rá így: [xy, 2015...]

Ha csak kihagysz mondatokat, de nem teszel hozzá, nem használod igazán, az 0/0 és idézőjelbe való.

1:

Tipikus magyar vagy.

Valaki nem tud valamit, akkor egyből h*lye, miért jár egyetemre, hogy jutott el ide, biztos mindenből megbukott....

Segítséget kért. Nem kell mindenbe belekötni, ha tudsz és akarsz segíteni segítessz, ha nem akkor nem. Lehet tovább lapozni. Nem kell feltétlenül leírni neked mi a véleményed, hisz nem is kérdezte senki.

Annyira nem értem az ilyen embereket.

Neked ettől boldogabb lett a napod, hogy beszólhattál valamit?

Pár részletesebb leírás:

[link]

[link]

[link]

"Találok mondjuk 2 oldalt, amit nem szó szerint írok bele, hanem hagyok ki mondatokat. És alá írom a forrást? Vagy hogyan kezeljem ezt?"

Alapvetően ez nem lenne elfogadható. Nem írunk oldalakon át egy forrásból bármilyen hozzáadott érték nélkül. Keress több forrást és vegyesen hivatkozz rájuk, de a legjobb az, ha 1. a kettőt (de inkább többet) összefésülöd, ezzel valamilyen hozzáadott értéket teremtve 2. írsz önálló gondolatot. Utóbbi persze nem mindig lehetséges, főleg egy alapszakos szakdolgozat során. Szóval törekedj arra, hogy 1. hozz példákat másokra, akik ezt a módszert használták 2. több forrással támaszd alá ugyanazt az állítást 3. hozz be kapcsolódó új gondolatot, ami az első szövegben nem szerepelt.

Egyszerűen nem létezik olyan téma, amire csak egy jó forrás létezik és abban minden benne van. Egy kis "csalás": ha egy szövegben, amire hivatkozol, másra hivatkoznak, akkor keresd meg és hivatkozd le az eredeti forrást te is.

"Ezt úgy érted, hogy ha találok szakdogát, amiben hivatkoznak egy anyagra/cikkre/bármire akkor ne az adott szakdogára hivatkozzak amit én találtam, hanem a könyvre amire a szakdoga írója is?"

Egy szakdolgozatból kihivatkozni egy ott is csak idézett információt nonszensz lenne, igen. Szakdogákra max akkor hivatkozz, ha az egyéni munkájukról írsz. Mindig jó dolog az információkat visszagörgetni az eredeti forráshoz.

"Én szakdolgozatban néztem, hogy pl. 2 oldal után van egy forrás, elképzelhető, hogy átírta az illető a forrás nem volt előttem, gondolom hogy nem szó szerint van. Csak néztem, hogy kb milyen "Időközönként" kell hivatkozni, vagy hogy."

Nálunk azért ennél bőven magasabban volt a léc. Ha nem írsz önálló gondolatot, akkor oldalanként 3-5 forrás eléggé minimum.

"Úgy érted, hogy másik forrásból valamit, ami az elsőben nem volt benne de ahhoz kapcsolódik?"

Igen.

"Azt hogyan csinálom? Olvasok egy forrásból, amit átfogalmazva megpróbálok leírni írom mögé a forrást, majd egy másik forrásból veszek hozzákapcsolódóan egy gondolatot amit szintén átfogalmazva leírok és írom mögé a forrást?"

Erre nehéz mit mondani, ez egy tanult készség, hogy tudj írni és információt szintetizálni. Először is tudnod kell, hogy miről is írsz. Kell egy önálló gondolatmenet ahelyett, hogy valaki másnak a gondolatsorát követed szigorúan. Ehhez sokat kell olvasni a témában és a fejedben összegezni, és ez alapján írni.

Itt egy bekezdés (a szöveg saját, de eredetileg angolul írtam, szóval csak bedobtam egy fordítóba gyors):

Az régóta tudott tény, hogy az régészeti projektek a legjobb eredményeket akkor hozzák, ha különböző technikákat és módszereket kombinálnak, például műholdas képalkotást, LiDAR-t, fúrásokat, felszíni felméréseket vagy ásatásokat (Leisz, 2013, 18. o.; Sarris és mtsai, 2013), ami különösen igaz lehet, ha valaki távérzékelési technikákkal dolgozik (Opitz & Herrmann, 2018, 32. o.; Parcak, 2017, 8. o.). A különböző technikák kiegészítő eredményeket nyújthatnak, mivel különböző fizikai tulajdonságokat vizsgálnak egy területen. Egy helyszín kedvezőtlen láthatósággal rendelkezhet, nem alkalmas a távérzékelési elemzésre, miközben magas minőségű mágneses adatokat biztosíthat (Heske & Posselt, 2009, 138. o.). Habár általánossá vált több távérzékelési adathalmaz használata a felszíni megközelítésekkel, még mindig nem egyértelmű, hogy melyik módszerek működnek jól, mivel nincsenek egyetemes megoldások. A különböző tájak és épített örökségek mindig egyedi megoldásokat vagy legalábbis általános megközelítések egyéni változatait igénylik (Parcak, 2017, 8. o.).

Itt az első két forrás (Leisz 2013 és Sarris et al. 2013) alapvetően általánosságban írt arról, hogy a régészetben fontos a különböző módszerek összehangolása. Opitz & Herrmann 2018 és Parcak 2017 már kimondottan arról írt, hogy a távérzékelésben fontos a különböző módszerek összehangolása. Heske & Posselt konkrétan leírta, hogy a fizikai adottságok miatt egy adott terület más-más módszerekre lehet alkalmas. Ezt követően a korábbi Parcak cikk gondolatával fejeztem be a bekezdést, ami szerint a különböző módszerek összehangolására nincs egyetemes válasz.

Nem mondom, hogy én vagyok az etalon, lehetne ezt ezerszer jobban csinálni, de valami ilyesmire kellene törekedni írás és hivatkozás terén.

"Én biztos nem tudom olyan szépen megfogalmazni, olyan jól átdolgozni, átfogalmazni, átdolgozni."

Na igen, de neked kell bizonyítani, hogy tudsz írni és kutatni, nem az eredeti szerzőnek, akire hivatkozol. :)