Mondhatjuk, hogy minden olyan szak, amihez nem kell matek, büfészak?

Szerintem fogalmad sincs mit beszélsz. Én tapasztalatból beszélek: lediplomáztam matematikatanárként, jártam pár félévet BME műszaki infóra majd pár évvel később Pécsre jelentkeztem pszichoterápia szakra ahova nem vettek fel noha a szükséges önismereti részét már elvégeztem. Annál nehezebb mint az önismereti része ennek nincs a világon. Az önismereti csoport úgy volt szervezve hogy aki hoz egy fiút aki legalább négy alkalommal marad az komoly kedvezményt kap. Nem maradtak. Nem bírták. A legtöbb ember nem bírja. Mindig is az volt a véleményem hogy ez a -- teljesen jogos -- követelmény körülbelül olyan volt mintha a fogászoknak előírnák hogy magukon kell gyakorolni fájdalomcsillapító nélkül. Büfészak, hát hogyne.

Más kérdés hogy mondjuk bátyám könyvtáros-média szakpárját ő maga is büfé-ruhatár szaknak emlegeti. Vannak ilyenek, kétségtelen. De azért ne istenítsük a matematikát.

Fogalmam sincs miről beszélek mert felhoztad a saját idétlen példádat? Grat, remélem nem tanítassz senkit.

Ilyen értelmetlen érvelést már rég láttam.

Matekot általában csak azok istenítik akinek annyira nem megy de valahogy el tudják végezni a matekos tárgyakat. Magyarán akik sokat szívnak vele. (Ezt valszám mestert végzett ismerősöm mondta, aki a BÉT-nél is dolgozott 3 évig.)

Amúgy egyetem függő. Közgázon is van ahol kb. 90% morzsolódik le, és van ahol szinte semmi, pedig ugyan az a szak.

Emellett láttam már totál fogyi embert elvégezni villamosmérnökit Óbudain.

Szerintem a legnehezebbek nem is feltétlen matekosok, bár beállítottság kérdése. Nekem alapszakon iszonyat sok volt a matek, de szerintem egy pszichológia sokkal nehezebben ment volna nekem.