Mikor terjedt el ennyire a nyelvtanulásban a különórára járás (akár magántanár, akár nyelviskola) az iskolai nyelvórákon felül?

Mert a magántanár a diákra szabottan tanít. Tehát, ha látja, hogy valamiben gyengébb, akkor azzal foglalkoznak. És például, ha valaki specifikusan a nyelvvizsgára akar felkészülni, akkor nyílván a tanár is arra fogja felkészíteni, ami a nyelvvizsgán várható. Alapból az iskolai nyelvtanulás azért nem elég, mert a tanárnak adott tanterv alapján kell tanítania, tehát ha valaki valmiben gyengébb, akkor nincs arra idő, hogy mindenkit mindenből ugyan olyan szintre felhúzzon.

Plusz a 90-es években még nem is volt ekkora jelentősége a nyelvvizsgának. Manapság már szinte mindenhol elvárás, hogy egy idegen nyelvből felsőfokú tudásod legyen, és már most előnyben vannak azok, akik 2 vagy több idegen nyelvet beszélnek.

Akkor is volt, ismerek olyat aki járt, de mostanában népszerűbb, ahogy a nyelvtudás is.

A nyelvvizsgák többségéhez a nyelvtudás mellett a feladatok ismerete is fontos. Akár csak a felvételin, adott feladattípúsok vannak, amik megoldásához sok trükk/tipp van. Mivel nem az egész osztály csinálja egyszerre, ezért a suliban ezeket nem tudják mind (meg lehet nem is mondhatják) elmondani a különböző vizsgákhoz, erre vannak a különórák.

#5

Én 2010-2014 között jártam gimibe. Nálunk azok jártak nyelvből magántanárhoz, akik mondjuk emelt érettségit vagy felsőfokú nyelvvizsgát akartak tenni gimi végén(mint én), mert ahhoz a középiskolás anyag kevés, ott max középszintig jutsz el. Vagy addig se, akiket egyáltalán nem érdekelt az idegen nyelv, azok a 4 év végén sem tudtak megmakkanni rajta.