Miért nem lehet elhagyni vietnémiban az összetett szavakból a szóközöket?

Köszi, de nem teljesen értem ezeket az érveket. A tonalitást az írás egyértelműen kódolja, hangsúlyozás max mondat szinten van, legalábbis én nem hallottam róla. Igaz találtam olyat, hogy összetett kifejezéseknél vagy van alárendelés, vagy nincs, de ha van, akkor az első szó a felérendelt szerepű, azaz az általános értelmű szó, aminek a jelentését szűkítik, módosítják.

Az összetett szavakat nem különbözteti meg a szóköz, hiszen ha én ránézek egy kifejezésre egy szótár segítségével, akkor pont, hogy nem tudnám megkülönböztetni egyértelműen. Ha elhagynák a szóközt, vagy kötőjel lenne köztük, akkor egyértelmű lenne a megkülönböztetés.

Pont azért lenne célszerű elhagyni a szóközt, mert ha esetleg egy szóösszetétel értelmezhető összetett szóként, meg szókapcsolatként is különböző jelentéssel, akkor kontextusfüggővé válik a szemantika.

Meg lehet különböztetni a szavakat, hiszen az egyszerű szavak 99%-a egyszótagú. Vannak kettős- hármashangzók, de ezeket nehéz tévesen szóhatárként felismerni.

A mássalhangzók dekódolása esetleg nehezedne, de pl. létezik olyan kísérleti helyesírás, ami ezen javítani tudna:

[link]

A hagyományos, kínai jeles írásban sem erőltetik a szóközöket, és a latinbetűs kb. azzal analóg. Emiatt valószínűsítem, hogy nem szemantika akadálya van a szóközök elhagyásának, hanem esetleg agyi szinten romolhat a szöveg olvashatósága. Ezt nem tudom megítélni, mert sajnos nem beszélem a nyelvet.

A kérdés egyébként a cikk apropójából született. Ami működik, ahhoz nem kell hozzányúlni, de más kérdés, ha valaki egy helyesírási reformot fontolgat.

Érdekes számomra, hogy ez az ember (nem tudom, mennyire hiteles szakember) ilyen mélységig átszabta a helyesírást, miközben a szóközökhöz nem nyúlt.