Mik az erős, gyenge, vegyes igék a németben? Hogyan tudom, hogy melyik melyik?

A gyenge igék más néven a szabályos igék, a legtöbb ige ebbe a csoportba tartozik, így ezt a szótárak nem is mindig jelölik külön. Ezeknél a Präteritum alakban a szótő -te végződést kap, a Perfekt alakja meg ge- + -t (vagy bizonyos igéknél csak -t végződést), pl.:

spielen-spielte-gespielt, kochen-kochte-gekocht, tanzen-tanzte-getanzt

ge- nélkül: telefonieren-telefonierte-telefoniert

A rendhagyó igéket két csoportra lehet bontani, ezeket a szótár mindig jelöli. Az erős igék Präteritum alakjában a szótő tőhangváltós, azaz a magánhangzója megváltozik, a Perfekt alakja pedig ge- + -en alakú, tőhangváltással vagy anélkül (de itt is vannak ge- nélküli igék). Az erős igék gyakran jelenidőben is tőhangváltósak. Pl.:

lesen(liest)-las-gelesen, essen(isst)-aß-gegessen, sterben(stirbt)-starb-gestorben, geben(gibt)-gab-gegeben, fahren(fährt)-fuhr-gefahren, trinken-trank-getrunken

ge- nélkül: bekommen-bekam-bekommen, verstehen-verstand-verstanden, beginnen-begann-begonnen

A másik rendhagyó csoportot a vegyes igék alkotják, de ebből csak pár darab van: ezeknek mindig tőhangváltós a Präteritum és a Perfekt alakja is, azonban a gyenge igékhez hasonlóan -te ill. -t végződést kapnak. Jelenidőben nem tőhangváltósak. Pl.:

rennen-rannte-gerannt, kennen-kannte-gekannt, bringen-brachte-gebracht, denken-dachte-gedacht