Hogy tudnám az angol igeidők helyes alkalmazását megtanulni? Nagyon szokatlan és folyton belezavarodom.

"Az angolban meg nehéz megértenem az igeidők helyes használatát."

Így van.

"Mondjuk meg vagyok győződve róla, hogy nem nehéz"

Hát ne legyél róla meggyőződve, mert az angolnak csak az eleje könnyű (már ha nem riaszt el valakit az, hogy egész máshogy írják a szavakat, mint ahogy kiejtik...), de később, ahogy minél több igeidővel találkozol a tanulás során, annál nehezebb az egész: pontosan az igeidők miatt.

"a világ nagy részének sikerült megtanulnia"

De a világ nagy része anyanyelveként tanulta meg, úgy pedig mindegyik nyelv könnyű. :)

A többiek között meg legtöbben nem olyan elvárásokkal közelítettek az angol felé, mint te, aki azt várod az angoltól is, hogy ugyanolyan tiszta, világos, logikus legyen, mint a német, ráadásul úgy, mint a német: egyre világosabb, egyre logikusabb. Az angol pont a fordítottja, mondom: minél többet tanulod, annál bonyolultabb az egész.

"szeretnék angolul is legalább olyan jól beszélni, mint németül"

Ezt engedd el. Sokkal lazábban állj neki, akkor fog menni. Teljesen reménytelen, hogy "legaléább olyan jól" megtanulj angolul is, mint németül - már csak eleve azért is, mert mivel a németet jóval korábban kezdted, az mindig előnyben lesz konkrétan a te fejedben: akármennyit is gyakorlod az angolt, ha közben a németet sem hagyod elfelejtődni, akkor folyamatosan az lesz, hogy a németben évekkel előrébb fogsz tartani, az angol sosem fogja utolérni.

"Mi az ami alapján könnyű megérteni és elsajátítani?"

Nagyon jól működő angolkönyvek a Solutions, az English File és a Headway sorozat könyvei is, bízzál bennük. (Meg minden más Oxford University Press-es és Cambridge University Press-es kiadvány is megbízható, köztük konkrét nyelvtani gyakorlók megoldásokkal - de ezek használatát ne vidd túlzásba, csak annyit gyakorolj belőlük, amennyi az alapkönyvben már előfordult, mert csak túlterheled vele az agyadat, aztán elmegy a kedved az egésztől). Ezekben a tankönyvekben nem lineárisan következnek pl. az igeidők egymás után, aztán szevasz, ha nem értetted meg, így jártál, hanem úgy vannak összerakva, hogy ugyanazok a dolgok újra és újra visszatérnek bennük (témakörök is, nyelvtani jelenségek is, stb.), szóval ha egy adott szinten nem is lett teljesen tiszta a kép, hát sebaj, majd a következő szinten újra nekifutsz az adott témának (pl. valamelyik igeidőnek), addig tanulsz egy csomó mást (más nyelvtani szerkezeteket, jelenségeket, fejleszted a mindenféle készségeket, stb.), ami mind segítik azt, hogy amikor majd újra előkerül pl. egy bizonyos igeidő, addigra nagyobb eséllyel megértsd, hogy tulajdonképpen hogyan, mikor is kell használni.

És a tanárodban is bízzál (abban is, amelyik nem magántanár), mert a hozzáállásod alapján simán lehet, hogy egyáltalán nem is a tanárral volt baj eddig sem, hanem a te görcsösségeddel.

A folyamatos igeszemlélet a nagy külömbség a némethez képest. Egyszer bekattan, utána mennyi fog, csak egy kis gyakorlás kérdése.

A befejezett jelen (ami a németben összetett múlt, haben/sein gemacht) a jelenben befejezettségrõl, és nem a múltban történésrõl szól, de szerkezetileg ugyanolyan az angolban is + a segédige mindig have, nincs mozgóige. Ha a segédige be, akkor mindig szenvedõ alak.

Presen Perfect vs Past Simple:

https://www.youtube.com/watch?v=3G4cESxQ88M

#8 "A present perfect az már csak az itt (10-12 év alatt) elhangzó kérdések szerint is gyakorlatilag felfoghatatlan a magyar agynak"

Ez leginkább a magyar angoltanárok felkészületlenségének köszönhető, meg annak, hogy felfoghatatlanul tálalják, amikor elkezdenek a "hatása van a jelenre" című valóban fel- és megfoghatatlan jelentésről hablatyolni, aminél rosszabbat nem is tehetnének. A Present Perfectet, meg a perfect igeidőket úgy általában, egyáltalán nem innen kéne megközelíteni, mert ez csak egy használata a sok közül, és még csak nem is a leggyakoribb.