Hogyan zajlik egy nyelvvizsga? Hány év nyelvtanulás után szoktak elmenni nyelvvizsgázni? Mennyire folyékonyan kell beszélni a nyelvet?

Általában van írásbeli és szóbeli rész, de van olyan nyelvvizsga is, ahol csak írásbeli van. A folyékony beszéd a szóbelinél számít. A teljesen folyékony beszédet nem nagyon várják el sehol, legfeljebb a felsőfokún vagy annál is magasabb szinten, de minél folyékonyabban beszélsz, annál több pontot fogsz kapni.

A menetét illetően:

Az írásbelin általában szokott lenni egy nyelvhelyességi feladatsor (pl. beírni a kipontozott helyre a megfelelő szóalakot), egy "olvasott szöveg értése" (pl. újságcikket elolvasni és az alapján válaszolni kérdésekre) és egy szövegalkotás (pl. levélírás).

A szóbelin szinte mindig van olyan, hogy egy képet kell húzni és arról elmondani, ami eszedbe jut (vagy hogy mi van a képen), de szokott lenni kötetlen része is, amikor csak simán beszélgetni kell a vizsgáztatóval.

Ezenkívül "hallott szöveg értése" feladatsor is szokott lenni, a legtöbb embernek ez okozza a legtöbb nehézséget.

Az, hogy valaki hány év után megy el nyelvvizsgázni, az attól függ, hogy hogyan tanulta a nyelvet, és hogy milyen szintű vizsgát akar tenni. Például akik gimnáziumban tanultak egy jó tanárnál mondjuk heti 3-4 órában, és valamennyire használták is a nyelvet, pl. internetezésnél, azok 3-4 év után eljutnak egy középfokig.