Japán "Te" て - forma hogy is van igéknél?

A te alak és az ezzel majdnem teljesen megegyező ta alak talán a japán ragozás legösszetetebb része.

Ugyebár az igéknek két csoportja van ragozás szerint: ichidan/ru-igék/II. tipusú igák és godan/u-igék/I. tipusú igék.

Az ichidan-ok (tehát oboeru, kariru, haraeru, iru) egyszerűen megválnak a ru-végződéstól és te-t kapnak.

A kivételek: suru -> shite; kuru -> kite. Speciális kivétel iku, aminek itte lesz a te alakja (szabályosan iite lenne).

A godan igék (iku, aru, yobu, hanasu) kicsit nehezebbek, mivel itt több csoporttá válnak szét:

1) su-re végzödők

itt su-ből shite lesz

hanasu -> hanashite

sasu -> sashite

2) ku/gu-re végzödők

itt ku-ből ite lesz, és gu esetén tovább viszi a zöngésedést és ide lesz.

kaku -> kaite

kiku -> kiite

oyogu -> oyoide

togu -> toide

3) mu, bu, nu-re végződök

itt az utolsó szótagból nde lesz

sumu -> sunde

asobu -> asonde

shinu -> shinde

komu -> konde

4) ru, tsu vagy u-re végződök

itt tte-vé alakul az utolsó szótag

hashiru -> hashitte

kaeru -> kaette

aru -> atte

kiru -> kitte (persze itt 切る-ról van szó, nem 着る-ról, ami kite)

katsu -> katte

iu -> itte

au -> atte

És azt hiszem a szótári alak ezzel be van fejezve.

A igék tagadás két féleképpen is lehetséges:

nai -> nakute: ez a leggyakoribb (nakute mo ii, nakute we ikenai)

nai -> naide: ez ritkébb (naide kudasai)

Nakute azt jelenti, hogy nem csinált meg valamit, míg naide erősen hangsúlyoza, hogy az nélkül csinált valami mást

Tabenakute neta -> nem ettem és aludtam

tabenaide neta -> evés nélkül aludtam (ebben benne van, hogy elvárt lett volna, hogy egyen alvás előtt)

A kopula (da) te alakja de. (Na-mellékneveknél is ez jön elő)

Melléknevek az utolsó i-jüket kute-re váltják le. Tagadásukban a nai i-jét. (Itt nincs olyan, hogy oishikunaide, csak oishikunakute)

Desu-nek és masu-nak is van te alakja, de ezeket nem használhatod úgy, ahogy a szótári alakot (igaázból csak kifejezésekben használatos): deshite és mashite.

Hozzátenném, hogy a te-alak kapcsolatos jelentésében a masu igegyök is használatos, bár ritkább és sokkal formálisabb.

Továbbá van egy olyan partikula, hogy tte (néha: te), ami a to, mint idéző partikula szlenges formája. Ez után elhagyható a iu/omou stb. És így láthatsz ilyet:

kaku tte - itt ez nem te alak, még ha te is van utána; itt "kaku" idézve van.

Aztán még azon se lepődj meg, ha a te alak után van egy extra te. Ez onnan jön, hogy te alak + iru a folyamatos jelen japánban, de itt beszédben gyakran elhagyják az i-t belőle. Viszont ha ezt a folyamatos jelent te-alakba teszük akkor iru -> ite + i elhagy, marad: te alak + te.

mattete = matte ite = kicsit várj

Alapvetően a szótári alakkal szoktuk csinálni, mert azzal a legkönnyebb.

Három igecsoport van, mindig u-re végződik az ige

Az első csoport:

ikimasu - iku

yomimasu - yomu

Tehát a "masu" előtti hirgana elcsúszik egyet, és az u-s végződést kapja.

Ezeknek így képezzük a ~te formáját:

Ha az utolsó hiragana mu, nu, bu, akkor ~nde lesz a te forma:

yomu - yonde

shinu - shinde

tobu - tonde

Ha tsu, ru vagy i a vége, akkor ~tte lesz a te forma:

tatsu - tatte

iru - itte

au - atte

Ha ku vagy gu, akkor ~ite

kaku - kaite

gu végű most nem jut eszembe bocsi, de gondolom érted :D

Ha su a vége akkor ~shite

osu - oshite

Akkor most jön a kettes csoport. :)

A kettes csoportban azok az igék vannak, amiknél a masu előtt nem i-re, hanem e-re végződő hiragana van, illetve van pár kivétel, amiket meg kell tanulni. Itt a ragozás úgy megy, hogy a masu helyére kerül a ragozás, és szótári alakban mindig ru-re végződnek, pl:

taberu - tabete (tabemasu)

kariru - karite (karimasu)

A 3. csoport pedig a rendhagyó igéké, ebből kettő van:

kimasu - kuru - kitte

shimasu - suru - shite

Azért rendhagyó, mert a szótári alakjuk nem következik logikusan a masu alakjukból. Hát kb ennyi. :)

Második, felhívnám a figyelmdedet bár hibádra (ha érdekel, különben nem kell elolvasnod):

"Ha tsu, ru vagy i a vége, akkor ~tte lesz a te forma:

iru - itte"

Itt gondolom u-t akartál írni i helyett

"Ha ku vagy gu, akkor ~ite"

Gu végűnél ide lesz

"A kettes csoportban azok az igék vannak, amiknél a masu előtt nem i-re, hanem e-re végződő hiragana van, illetve van pár kivétel, amiket meg kell tanulni."

Mondjuk ez csak elvi kérdés és nem is fontos, de igazából ezek nem kivételek. Japán igéknél az ichidanoknak két csoportja van: "felső" (iru) és "alső" (eru).

"kimasu - kuru - kitte"

Kuru-nek kite, nincs っ