Mi a különbség aközött, hogy beszélni akar valaki pl. angolul vagy nyelvvizsgázni?

Vizsgázni tudni kell.

Ha csak beszélsz, és meg akarják érteni mit hablatyolsz, akkor meg fognak érteni. Egyedül csak a nyelvtanár és a vizsgáztató nem akar megérteni, mindenki más igen.

Óriási a különbség a kettő között. Beszélni nehezebb, azonnal kell mondani, nincs gondolkodás, felkészülés, tételhúzás, vizsga. Akkor és ott mondani kell, ami oda vonatkozik és a szituáció megkívánja. Az sem feltétlenül olyan nagy baj ilyenkor, ha helytelenül mondod, nem a legjobb kiejtéssel, a lényeg, hogy megértsenek (és ne értsenek félre), ne akadjon el, ne akadozzon a kommunikáció, hanem az megfelelő szinten fentmaradjon az információcsere.

A nyelvvizsga ezzel szemben nem igazán nyelvtudást, hanem akadémiai-nyelvészeti kompetenciát, nyelvhelyességet, valamint kötött vizsgarutint, kirakathatást, műértést mér. Nyelvvizsgán úgy is át lehet menni, ha nem nagyon tudsz beszélni, vagy csak nagyon keveset, de azt pl. helyesebben, lassabban, taktikusabban, stb. Nyelvvizsgán sokat számít a taktika, vizsgarutin, betanult-bekészített szövegek, túlélési képesség is.

A való életben a tényleges beszédkészség idegen nyelven 1000x többet ér, mint bármilyen nyelvvizsga.

Nyelvvizsgát csak azért szoktak tenni, hogy felvételin plusz pontot szerezzenek, megkapják a diplomát, vagy közigazgatásban kapjanak rá nyelvi pótlékot. Másra nem jó, már mindenki tudja, hogy nem a tényleges nyelvtudást méri, csak egy papíros. Ha tényleg használhatóan beszélsz egy nyelvet, a kutyát nem érdekli, hogy van-e rólad nyelvvizsgád.

Van példa arra, hogy valaki beesik a nyelvvizsgára, és bár jól beszéli a nyelvet, de a nyelvhelyességi hibák, szlengek, pontatlanságok, tájszólás miatt annyira lepontozzák (igazságtalanul), hogy nem megy át. Fordítva még gyakoribb, hiába van nyelvvizsgája, mikor beszélni kéne hirtelen a való életben (turista kér útbaigazítást, vagy tárgyaláson, állásinterjún hirtelen, bejelentés nélkül nyelvet váltanak), csak hebeg-habog, lebénul, nospíkinginglis, lájderkájndojcs, izé, derégnembeszéltem, nekünkmégorosztkellett tanulni típusú kifogások tudnak csak felszínre jönni.

Nem adok igazat a nyelvtanárnak, fordítva kéne legyen. Nyelvvizsgázni lehet 2 félév hatékony felkészítés, és intenzív tanulás után is, de a tényleges, használható nyelvtudáshoz általában többet kell tanulni egy átlag nyelvtanulónak.