Nektek melyik módszer vált be az idegen szavak tanulásával kapcsolatban?

1. Meghallgatom a szöveget, erősen fülelek, hogy valami eltér-e attól, mint amit várnék.

2. Ha valami eltér kiejtésileg, akkor elteszem a szót, elemzem a szót (lásd: 'present' mint főnév vagy melléknév, 'present' mint ige), később ki fogom kérdeztetni magam belőle.

3. Fordítani olvasás közben fordítok, ha valamit sehogy sem tudok megérteni, akkor megnézem, hogy rájövök-e akkor, ha a szöveg további részeit is elolvasom

4. Ha még így sem jön össze, akkor megkérdezem egy hozzáértőtől. Néha még sem egy egynyelvű szótár sem más nem elég. Azok csak a leggyakoribb szavakat tartalmazzák. Viszont 99%-ban meg elég ez is, a leggyakoribb szavak is igen sokan vannak azért.

Nem csinálok magamnak külön szószedetet. Az jó alapfokon, amikor olyan szavakat tanul az ember, mint 'alma', 'radír', stb.. Felsőfokon kavarodást okozhat. Felsőfokon nem érdemes a letakarós módszert alkalmazni.

Valamint nem szavakat érdemes legtöbbször tanulni, hanem kollokációkat vagy teljes mondatokat egy adott szóval. A szavak egyenkénti tanulása csak alapfokon válik be valamennyire. Ott is csak azért tanulja úgy az ember, mert még nem igazán tud teljes mondatokat értelmezni.

Angolból igyekszem a szövegkörnyezetből kitalálni a szó jelentését, mert ha így jön rá az ember valamire akkor véglegesen megjegyzi, ráadásul ad egy rutint hogy pár ismeretlen szó után ne akarjunk egyből a szótár után nyúlni hanem lendületesen olvassunk tovább ami a nyelvvizsgákon nagyon jól jön a szűkös időkeret betartásában. Kíváncsiságból néha még megnézek pár ismeretlen szót de olyan elvont kifejezések szoktak lenni hogy még a szótárban sincsenek benne.

Németből még csak kezdő vagyok de ott olyan tankönyvet vettem ahol kis történetek vannak végükön szótárral. Először megtanulom a szavakat majd elolvasom a történetet és ami épp nem jut eszembe megpróbálom kitalálni.