Az idegen nyelvek tanulása egyenlő a kínszenvedéssel, ha nincs pénze az embernek vagy nem él olyan környezetben, ahol az adott nyelvet tudja gyakorolni?

Maximálisan egyetértek a hármas és a négyes hozzászólóval is. Talán még annyival egészíteném ki, hogy hozzáállás kérdése is a dolog. Ha valaminek úgy indulsz neki, hogy "kínszenvedés", disz-ez, disz-az, disz-emez és még pluszban egy disz-amaz is, mit vársz? Mert kapni azt fogsz, amit teremtettél magadnak: kínszenvedést és disz-ek sokaságát, s a végén elbüszkélkedhetsz vele: "na ugye, én megmondtam és igazam lett". :)

Oly korban nőttem fel, ahol még nem lehetett választani, hanem volt egy kötelező nyelv, nem voltak különórák (vagy ha voltak is, mi anyagilag nem engedhettük meg magunknak), nem volt internet, de még telefon sem (nem mobil, sima vonalas). Volt tévé két adóval (szerintem nem is igen kell több :D), és nyelvóránk is hetente kettő, nem voltak bontott csoportok. De én ambiciózus lányka voltam... vagy inkább irigy. :) Irigyeltem az osztályelsőt, aki nem elég, hogy okos volt (színjeles), de szép és kedves is. Micsoda pofátlanság, nem? :DD Ötödikben úgy indultam neki az orosznak, hogy legalább abból jobb leszek, mint ő... Eleinte ez hajtott, aztán a sikerélmény, hogy a legjobbak közt vagyok és dicsérnek. Később barátnők lettünk ezzel a lánnyal, de akkor már nem kellett külön hajtóerő, imádtam az oroszt. Ja, a szüleim sohasem ültek le velem tanulni (a mi időnkben ez nem nagyon volt divat, még ha akadt is egy-két ember, akivel tanultak a szülei). Apu németet tanult, az anyu, ha jól emlékszem, pontosan négy szót tudott oroszul (és mellesleg utálta az oroszokat holmi '45-ös "falhoz állították a családot, csak a nagypapa I. vh-ban felszedett orosztudása mentette meg őket a kivégzéstől" dolog miatt... ami végül is nagyon érthető, én se nagyon értékelném, ha le akarnának lőni).

S hogy miért anekdotázom itten? Hogy lásd, mindegy mi az ok, a mozgatórugó (klassz, nevetséges, lesajnálni való), nem számít, csak hogy legyen (legfeljebb nem dicsekszel vele, ha szerinted kinevetnének érte). Találd ki, miért lenne klassz tudni azt a nyelvet, és vesd bele magad. S ahogy itt előttem írták, most tényleg végtelen lehetőségek vannak, kitárult a világ, nem kell utaznod, hogy nyelvet gyakorolj.

Sok sikert kívánok hozzá, bármilyen nyelvet (és mozgatórugót) is választottál.

Mely nyelven tanulsz a suliban?

HÁnyadikos vagy?