Ezen hogy lehet magam túltenni?

BTK-ra járok de egy ideje az orvostudományi témák is foglalkoztatni kezdtek és személyes okok miatt nagyon sajnálom, hogy nem lettem orvos.

Egyrészt, apukám orvos volt és ő maga súlyos betegséggel küzdött (glioblastoma). Arra gondolok, talán hamarabb észrevehettem volna jeleket, mellékhatásokat, súlyossági fokozatokat ha orvos vagyok. Ráadásul külföldön több gyógymód van a betegségére és ezért is talán jobban tájékozott lettem volna ha alapból orvostudománnyal foglalkozok. Emiatt annál inkább kikészít, hogy nem lettem orvos.

Ezen kívül egyébként is nagyon szívesen gyógyítanék és mentenék életeket. Számomra ez a legszebb szakma. Többre tartom mint a bölcsészettudományokat, mérnöki meg gazdasági szakokat, informatikát, bármit.

Nem lettem orvos mert gimiben nem érdekelt a téma és amúgy nem is ment jól a kémia, a fizika sem.

Egy kis ideje viszont vannak ilyen érzéseim és nem könnyű túllendülni ezen.

Pedig még apukám is azt mondta, hogy nem baj, hogy nem lettem orvos, én máshoz értek. Orvosit végzett ismerősöm is azt mondta, hogy nem kell ezen szomorkodnom, én is lehetek fontos tagja a társadalomnak.