Óbudai egyetem vagy BME?

Valószínűleg a rosszakat hallottam róla az arról szól, hogy többet kell tanulni, magasabb színvonalon. Ez egy tízéves agyának persze, hogy rossz, hiszen bután bámulni délig a hálószoba falát, meg este jókat sörözni sokkal, de sokkal vonzóbb. A Kandó a következők miatt jobb, a hívők szerint:

1- kevesebbet kell tanulni, de versenyképes a műegyetemen kívántakkal elvárásaihoz

2. több a gyakorlat

3. könnyebb, nem köti le úgy az embert, élheti világát, de ugyanolyan tudást ad

ezek így együtt nyilván inkább a Móricka viccek kategóriája.

Neked kell dönteni, mit akarsz. Diplomát, vagy tudást?

Voltam VIK-es, de nem tetszett az ottani mentalitás. Átmentem a Kandóra ami az életem legjobb döntése volt. Sokkal jobban éreztem magam az Óbudain.

Az évfolyamon én voltam az abszolút legjobban teljesítő hallgató, szóval nem a tanulás miatt váltottam.

Gyakorlatilag csak VIK-es kollegákkal dolgozok, és mindenkit toronymagasan verek tudásban. Ez azt jelenti, hogy jobb a Kandó? Nem. Jobb a BME? Nem. Volt időm tanulni, plusz képeztem magam a szabadidőben.

Mindkét hely teljesen jó, de a Kandón valahogy több az értelmes, életrevaló ember. Itt nem voltak azok az igazi kocka ritkán tisztálkodó emberek.

A gyakorlatiasság NAGYON fontos. Abból tanul az ember igazán, ha az elméletet látja is a gyakorlatban. Így is elég absztrakt a szakma, minden kézzelfogható dolog áldás. Méréstechnikát pl. sokkal jobb úgy tanulni, hogy előadások mellett mennek a laborok is. Oszcilloszkópot/spektrumanalizátort elméletben nem lehet tanulni, ahhoz tekergetni kell a masinát, hogy értsed is :D

A Kandó több időt hagy neked arra, hogy diákmunkázz valamennyit, oktasd magad abból a területből ami érdekel. Sokkal többet tudsz otthoni projektekkel foglalkozni, stb.

A BME is jó, a Kandó is jó. Igazából mindegy melyiket végzed el.

Az is jó út, ha BSc-n Kandó, MSc-n BME.

+1: a KIN kupa nekem sokkal jobban bejött mint a Schönherz kupa.

Ha ugyanaz a szak, akkor BME. Jobb a képzés minősége és jobb kapcsolatai vannak az egyetemnek. Hosszútávon jobban megéri.

#2

"Olyat hallottam, hogy át tesznek önköltségesre ha alacsony az átlagom anélkül hogy buktam volna. "

Ez a felsőoktatási törvényből következik és nem az egyetemből. Ha a legszarabb egyetemen sem éred el a minimum átlagot, akkor is átraknak.

Illetve nem csak átlag, van kredit mennyiség is amit teljesíteni kell stb.

Az állam nem akar embereket ingyen eltartani, ha nem tanulnak.

"Valamint azt hogy a BME lemaradottam lenne egy picit."

Gondolom lemaradottabb akart lenni a szó.

Az ÓE gyakorlatiasabb, ami miatt első pozícióban jobban helyt lehet állni, viszont a BME elméletibb hozzáállása hosszűtávon jobb, seniori pozíciókban.

"Meg nem gondolom, hogy megkülönböztetnek a diplomád alapján bárhol is"

Egyrészt, felmérések szerint igen. Pár évvel ezelőtti felmérést szerint a kézpés helye a 2. legfontosabb szempont a cégeknek.

Másrészt, én személyesen tudok olyan céget, ahol márcsak kb. BME-seket vesznek fel, mert más egyetemekkel csak rossz tapasztalatuk van.

Igazából ez a hosszútávon a BME jobb az elméletiessége miatt egy érdekes érv. Szerintem csak az egyéntől függ, hogy mit tud kihozni a karrierjéből.

Az egyetemi anyag úgy is édeskevés a munkahelyen ténylegesen szükséges tudáshoz. Minnél több használható tudásod van, annál jobban tudsz megérteni új dolgokat. Ha meg fejlődni akar, akkor képeznie kell önmagát. Az egyetemi tudás annyira jó, hogy el tudsz indulni a munkában.

Ha erősáram (nagyfeszültségű rendszerek, távvezetékek, erőművek, villamos gépek, hajtások, PLC, ipari/gyártósori automatizálás, teljesítményelektronika, amper és watt szagok, böhöm nagy cuccok, életveszélyes értékek, járműelektronika, épület automatizálás, stb.) érdekel, akkor egyértelműen Óbuda. Ezekhez a területekhez nagyon jó, ha látsz elég gyakorlatot. Persze most nem az 1980-ban készült aszinkron motor mérése mutatós műszerekkel lesz az iparban is hasznos tudás, de minnél többet voltál laborban, minnél több dolgot láttál élesben is, annál jobb.

Ha inkább a gyengeáram (elsősorban irodai munka, programozás, FPGA-zás, NYÁK tervezés, pirinyó amperek, szabad szemmel nem látható dolgok, stb.) érdekel, akkor a BME az erősebb ebben a tekintetben hands down.

Tegnap 23:09 es válaszomat sokan lepontozták, pedig korrekt. Gondoljatok bele, hogyha valaki elmegy a sokkal nehezebb vikre és időben elvégzi de totálisan stresszes lesz neki az egész időszak, akkor azt mivel kárpótolja neki az, hogy ő a vikre járt? Esetleg kapcsolati tőke? Bár a jobb tanulók/okosabbak/szorgalmasabbak inkább mennek BME re, de attól még máshol is lehet kapcsolati tőkét szerezni, talán kevésbé jót. De a BME hallgatói közül arányaiban keveseknek adatik meg, hogy viszonylagosan könnyen elvégezzék az adott képzést. Egy viken végzett barátom mondta, hogy a hallgatók 30% végzi el a képzést (alapképzés), és sokan nem időben (ezt most én mondom).

Én azt mondom, annak éri meg a BME aki relatív könnyíen elvégzi, azaz arányaiban keveseknek, nagyon keveseknek. Akkor is akkor járnak a legjobban, ha előnyük származik a BME ből, ami nem az, hogy sokkal nehezebb a matek és jelek és rendszereken többet szívnak, mint bármely tárgyon az OE-n. Hanem kapcsolati tőke, külföldi tanulás, hasznosabb anyag (már ha olyan az anyag, nem tudom).